AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményeiből - Knapp Éva: A Budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirat- és Ritkaságtára. Tudományos ismertető

I. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményeiből Knapp Éva A Budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirat- és Ritkaságtára. Tudományos ismertető A

Budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirat- és Ritkaságtára az ország egyik leggazdagabb és legrégibb történeti, művelődés- és irodalomtörténeti forrásgyűjteménye. Az itt őrzött forrásanyag minél teljesebb feltárása, a kutatás feltételeinek biztosítása és fejlesztése nemcsak elsőrendű tudományos, hanem nemzeti érdek. A gyűjtemény alapvető feladata felbecsülhetetlen értékű forrásanyag biztonságos megőrzése, kiegészítése, állapotának javítása és a dokumentumok megfelelő színvonalú hozzáférhetővé tétele. A tár állománya nagyon sokrétű, s számos eltérő jellegű, kisebbnagyobb gyűjteményből tevődik össze. A könyvtár főállományától elkülönített különgyűjtemények létrehozásának és az alapállománytól független, analitkus feltárásának igénye a XIX. század közepétől követhető nyomon. Azt megelőzően a kéziratokat, a könyvritkaságokat és a régi nyomtatványokat azonos módon kezelték. Ezek folyamatos és tervszerű beszerzését nem tekintették külön feladatnak. CSAPODI Lajos irányításával 1774. októberében készült el az első olyan szakrendi katalógus, amelyben a kéziratokat önálló csoportban {manuscriptí) vették számba. Ez azonban még nem jelentette a kéziratos anyag tervszerű elválasztását, a nyomtatványoktól eltérő, önálló kezelését. Történeti áttekintés A könyvtár XVII. századi katalógusainak tanúsága szerint a kéziratokat és a nyomtatványokat közös katalógusba vezették be. A XVII. századi kéziratok közül PÁZMÁNY Péter kéziratai például az 1630-as években kerültek a könyvtárba. XVII-XVIII. századi kéziratok legnagyobb része elsősorban az oktatást segítette. így például 1699-ben a másodéves filozófus hallgatóknak készült az a kéziratos, illusztrált NEWTON-compendium, amit 1720-tól használtak Nagyszombatban. A szerzetesrendek feloszlatása után a könyvtár kéziratos anyaga jelentős mértékben megnövekedett. A jezsuita rendházakból 1773 után mintegy 140, a pálos kolostorokból 1786 körül több mint 120 kézirat került a könyvtárba. Az aboliciós intézkedések után TÓTH András számításai szerint összesen 450 új kézirat, köztük 66 középkori kódex jutott a gyűjtménybe. Egy másik adat szerint a jezsuita rend 1773-as feloszlatásakor összesen 507 21