AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

III. Irodalomtörténet - Bakos József: A soproni evangélikus líceum diáklapja a „Nyugati Őrszem” (1938–1943)

A Líceum fenntartó hatósága a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület gyakorolta a felügyeletet az evangélikus oktatási intézmények felett. Ebből eredően nagy súlyt fektettek az ifjúság valláserkölcsi nevelésére, amelyben kiemelt szerepet játszott a Soproni Evangélikus Líceumi Ifjúsági Diákszövetség. Műsoros vallásos esteken, felolvasásokon, ének- és hangversenyeken, házi istentiszteleteken erősítették egymást a keresztény hitben. Áthatotta az iskola életét a hazafias nevelés is, melynek leglátványosabb megnyilvánulása az évenként visszatérő ünnepélyek megtartása volt. Évente megemlékeztek az iskola egykori diákja, BERZSENYI Dániel évfordulóiról és a nemzeti ünnepekről, 1686-ról, SZÉCHENYI, KOSSUTH, ZRÍNYI Ilona, TESSEDIK Sámuel, HUNYADI Mátyás évfordulóiról, emlékünnepélyeket tartottak BÁTHORI István és LISZT Ferenc tiszteletére. Rendszeresen tisztelegtek őseink emléke előtt, a múlt nagy magyarjaira és nevezetes nemzeti eseményeire emlékezve. Ez az igen gazdag, eseménydús iskolai élet kívánt egy orgánumot, amely megörökíti az eseményeket, amely tájékoztatja az ifjúságot, a várost a diákság életéről. Kívánt egy műhelyt, ahol a jövő értelmisége kipróbálhatja szárnyait, ahol számot adhat tudásáról, hitéről, magyarságáról. Ahol az értelmiségi pályára készülő diákság megformálhatja, szavakba öntheti, versekbe, elbeszélésekbe tömörítheti érzéseit, gondolatait, ahol a bontakozó, felnőtté váló fiatalok megmutathatják magukat iskolájuk, városuk és a nagyvilág előtt. A Soproni Márciusi Fiatalok A Soproni Márciusi Fiatalok egyesület törekvése elsősorban az volt, hogy megnyerje a népi mozgalom céljainak a soproni ifjúság minden rétegét és bevonja őket munkájába. Ennek fontos eszköze, fóruma volt a Nyugati Őrszem. A Soproni Fiatalok komoly feladatuknak tekintették a népi tehetségek felkutatását, támogatását. HlLLER István a Soproni Fiatalok irodalmi-politikai mozgalmát, méreteit politikai töltését tekintve - a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumához hasonlítja.

21 A csoportosulás 1939-ben vált igazán szervezetté. Alapszabályok, jegyzőkönyvezés és más szokványos külsőségek nélkül működött. Kapcsolatot tartottak Erdély, a Felvidék, a Bácska és Magyarország nagyon sok hasonló célokért indított ifjúsági szervezetével, diáklapok szerkesztőivel, főiskolai, egyetemi körökkel. CSABA József igazolja visszaemlékezéseiben, hogy mozgalmuk nem volt elszigetelt jelenség: „... része volt annak az országos megújulási vágynak, amelynek hatalmas erejű megszólaltatója már a század kezdetétől fogva Ady, Móricz Zsigmond, Bartók, Kodály, később József Attila, és a népi írók, és amelyek hatása alatt... szellemi szigetek keletkeztek, mindenütt az országban, vidéki központokban, mint Szegeden, Debre21 HlLLER István im. 88. p. 202