AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 7-8. (Budapest, 1997)

II. Művelődéstörténet - Knapp Éva: A barokk kori nyomtatott mirákulumos könyvek jellemzői

pont érvényesült. A vizsgált időszak elején a mirákulumos könyvek csaknem kizárólag egyházi használatban, egyházi közvetítéssel funkcionáltak, a 18. században azonban már a világi társadalom magasabb rétegei is megjelennek a használók között. A 17-18. században az orvostudomány korlátozott lehetőségeket nyújtó alkalmazása csak egy nagyon szűk társadalmi rétegre terjedt ki, s innen érthető, hogy ezek a természetfeletti segítség lehetőségét sugalló könyvek ekkor a nemesi családok körében mintegy az általuk ugyancsak használt kéziratos gyógyító könyvek vallási párhuzamait is jelentették. A 18. század végétől azonban az orvostudomány fejlődésével és a felvilágosult gondolkodás terjedésével a magasabb társadalmi rétegek egyre kevésbé tartottak igényt ezekre a kiadványokra, amelyek aztán a korábbi közegben funkciójukat vesztve tartalmi és formai szempontból egyaránt átalakultak és az alacsonyabb rétegek közvetlen használatába kerültek át. Ezzel párhuzamosan a 19. században az irodalmi formák rovására előtérbe került a kiadványok tájékoztató, ismeretterjesztő feladata, gyakorlati funkciója, ami jól tükrözi, hogy ekkor a vallásos gyakorlat és a tudományos érdeklődés egy darabig még párhuzamosan fut, a század közepén azonban fokozatosan szétválik egymástól. Ekkor tűnnek fel nagyobb számban a szélesebb olvasóközönséghez is eljutó, mirákulumokat tartalmazó füzetes és ponyvanyomtatványok, s ettől kezdve látnak napvilágot azok a különböző gyógyfürdőkhöz kapcsolódó reklámfüzetek, amelyek a mirákulumszövegekkel csaknem teljesen megegyező módon - most már nem valamiféle természetfölötti erőnek, hanem a gyógyvíz hatásának tulajdonított - "csodás" gyógyulásokat tartalmaznak, s így a műfaj egyik kései, profán utódjának tekinthetők. Tudatában vagyunk annak, hogy bár az anyaggyűjtésben rendszerességre törekedtünk, a kutatás mai állása miatt az egykori anyagnak nyilvánvalóan csak egy töredékét sikerült számbavenni. További részletes elemzést kívánnak például a mirákulumos könyvek itt csupán érintett szerkezeti egységei, az eredetlegendát tartalmazó kegyhelytörténeti részek és a kifejezetten áhítat céljára szolgáló szövegek (imádság- és ének-anyag stb.), amelyek a mirákulumszövegekkel együtt jól összevethetők az áhítatirodalom más műfajaival (legenda, exemplum). Függelék 1. A felhasznált kéziratok és nyomtatványok katalógusa A katalógusban a forrásokat a kegyhelyek ABC rendjében közöljük, ezen belül először a kéziratokat (A), majd a nyomtatványokat (B) a keletkezés illetve a kiadás időrendje szerint. A legfontosabb bibliográfiai adatokon kívül megadjuk a források lelőhelyét, a használt példányok jelzeteit, s ha szükséges, irodalmi hivatkozásokat is közlünk. I. Andocs A 1) Incipit protocollum Redisentiae ac növi conventus Andocsiensis Ord. minor. S. Francisci Refor. ... 1720, 1721. A Contingentia circa Ecclcsiam et Matrem miraculosam notatu digna с részben 1722-1838. vannak a mirákulumok. Plébániai levéltár, Andocs 148