AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)

Könyvtárunk és egyetemünk története - Tóth András: Die Entwicklung der Handschriftenabteilung der Universitätsbibliothek von Budapest. (Zusammenfassung)

Az egyetem tanácsa ezt a választ nem fogadta el, és a 4632/1913—14. számú rektori átirat elrendelte a helyrajzi katalógus készítésének haladéktalan elkezdését. A munkát azonban és vele a vita folytatását elvágta a világháború kitörése. Sok tisztviselőt hívtak be katonának, az otthon maradtak a beszerzést, katalogizálást, olvasószolgálatot is csak nehezen tudták ellátni. Az 1918. március 13-i könyvtárbizottsági ülésen ugyan mégegyszer szóba került az ügy, Ferenczi javaslatára azonban a könyvtár új elhelyezéséig végleg levették a napirendről. EGYÉB KATALÓGUSOK Az új szerzemények szakosított, névmutatóval ellátott jegyzékét a könyvtár 1877 óta minden esztendőben kiadta. A századforduló után folytatódott ez a gyakorlat. Az utolsó kötet, amely összevontan három évnek, 1914—16-nak a gyarapodását közölte, a háború miatt csak késve került ki a sajtó alól, 1921-ben. Felmerült az az óhaj, hogy nyomtatásban adják ki az egész leíró katalógust, vagy ha ezt nem lehet, legalább a kinyomatott gyarapodási jegyzékek tízéves kumulációját. Ferenczi erre a kívánságra az 1902. évi jelentésben válaszolt. Az összesítő kötetre fordítandó tekintélyes összeg semmiképp sem állna arányban a várható haszonnal. Bárki egy óra alatt átnézheti a szakosított jegyzékek 20—25 kötetéből az őt érdeklő részt. Ha erre ennyi időt sem tud fordítani, akkor „nem lehet tudományos célja."

55 A kézirattár katalógusának kinyomatása 1881-ben kezdődött, a további kötetek nagy késéssel, 1889-ben és 1897-ben jelentek meg.

56 A Kaprinay kollekciót feltáró kötetre további tíz évig kellett várni, Dedek ezt csak 1907-ben adta sajtó alá. Három évvel később azután Tetzel munkájaként kikerült a sajtó alól a személyek, helynevek mutatóját és a kronologikus indexet tartalmazó utolsó kötet is.

57 Ugyancsak nyomtatásban jelent meg 1902-ben a folyóiratok, 1906-ban az olvasóterem és 1912-ben a segéd könyvtár katalógusa. Az ősnyomtatványokról egy leíró és egy időrendi katalógus készült, az utóbbi volt a részletesebb, mert feltüntette betűhíven az első sorokat, a kolofont, kollacionolást adott, utalást az egyes művekre vonatkozó bibliográfiákra, katalógusokra és közölte a posszesszoroknévsorát. 1907-ben Ferenczi szerette volna ezt is kinyomtatni, de a minisztérium nem engedélyezte a szükséges költségeket.

58 A Shakespeare-könyvtár az 1910-es évek elején felállított különgyűjtemény volt, a nagy drámaíró művein kívül tartalmazta a rá vonatkozó irodalmat is. Katalógusát Czeke Marianne állította össze; 1917-ben nyomdába is küldték, de a háborús nehézségek mialt csak 1920-ban fejezték be kinyomatását. Ferenczi az 1912—13. évi jelentésében egy új kezdeményezésről számolt be: „A tudományos irodalom hatalmas fellendülése következtében a könyvtárak használata a speciális kutatás részére egyes kisebb szakok önálló bibliográfiai feldolgozása nélkül igen nehézkessé vált. Szükségesnek vélem ezért, hogy az Egyetemi Könyvtár anyaga ily speciál-bibliográfiákban feldolgoztassék,"

59 Az első ilyen összeállítás — Pasteiner Iván munkája — Adalékok a magyar főiskolai oktatás bibliográfiájához címmel az 1912—13. évi gyarapodási jegyzék függelé55 Jelentés 1902-ről. 56 A késés okaira I. Vértesy: Az EK története a kapitalizmus kibontakozása korában. = Az EK Évkönyvei. IV. 1968.148—150.1. 57 Catalogue manuscriptorum Bibliothecae Reg. Scient. Universitatis Budapestinensis. 2t tom. 3—4. pars. Bp., 1907 és 1910. 58 Jelentés 1908-ról. V. I. 59 Jelentés 1912—13-ról. IX—X. 1. 69