AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)

Könyvtárunk és egyetemünk története - Tóth András: Die Entwicklung der Handschriftenabteilung der Universitätsbibliothek von Budapest. (Zusammenfassung)

egyetem, felszólaltak ebben az ügyben az országgyűlésen, támadta a helyzetet a Galilei-kör, a radikálisok tábora, az új épület szükségességét elismerte a minisztérium, értekezleteket tartottak az elhelyezés lehetőségeiről, költségvetéseket is készítettek, szóba került az új épület helyéül a Szerb utca, a volt dohánygyár telke, a meglevő épület kibővítésére a ferencrendiek telke és a szomszédos Szép utcai ház, de lényegében holtponton maradt az egész ügy, innen nem sikerült senkinek sem elmozdítani. Mindazt, ami ebben az ügyben 1906 és 1914 közt történt, részletesen tárgyalja Tóth András Tervek az Egyetemi Könyvtár fejlesztésére című tanulmányában, itt fifígyelemmel kísérhető ennek a közel egy évtizedes küzdelemnek valamennyi állomása.

29 Ez a harc reményeket ébresztett, bizalmat abban, hogy hamarosan megkapja a könyvtár az új épületet, s abban új életet kezdhet, új szakrendszert létesíthet, jobban ki tudja olvasóit szolgálni. Ez a bizalom végső fokon károsnak bizonyult, mert a jobb jövő reményében meg sem próbálták orvosolni a hibákat, pedig sok mindent lehetett volna tenni a meglevő épületben is. Az épületprobléma a háború kitörése után sem merült feledésbe. A könyvtárbizottság 1916. március 23-i ülésén a halaszthatatlan szükségességre hivatkozva Magyary Géza professzor újra napirendre tűzte abban a tudatban, hogy új épületre vagy a környező házak lebontása révén történő kibővítésre belátható időn belül, tehát a háború befejezése utáni években sem számíthatnak. Ferenczi ennek figyelembe vételével dolgozott ki egy memorandumot a helyhiány megszüntetésére, illetve enyhítésére. Az olvasóterem ügye — indítványozta — az udvar felhasználásával oldható meg. Itt ugyanis a talaj némi lemélyítése révén egy vagy két új olvasóterem létesíthető. Meg kell szüntetni a raktárak galériás berendezését. A termek belső magassága megengedi, hogy több szintre osszák fel, s ez jelentősen növelné a férőhelyet. Másik megoldásként azt javasolta Ferenczi, hogy a Reáltanoda utcai rész magas, célszerűtlen, tűzbiztonságot nem nyújtó tetőszerkezete átalakítása révén teremtsenek új raktári emeletet. Végül felvetette azt a gondolatot, hogy a szomszédos ferencrendi bérház vagy a Reáltanoda utcai Patay telken levő ház egy részét béreljék vagy igényeljék ki, s alakítsák át könyvtári célokra. A könyvtárbizottság 1917. február 1-i ülésén a javaslatok közül a legkönnyebben megoldhatót választotta és kérte a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot, hogy a ferences bérház első emeletét bérelje ki. Ez az egyre súlyosbodó háborús helyzetben nem történt meg, márcsak azért sem, mert maga után vont volna egy sereg költséges átalakítást.

30 A raktárak átépítése, azaz egy emelet három szintre való osztása és Schlick— Vajda rendszerű állványokkal való felszerelése csak 1933-ban kezdődött meg, a végső szakasz, a második emeleti átépítés befejezése a közeljövőben várható. Az udvari üvegtetős olvasóterem 1928-ban közel állt a megvalósításhoz, a könyvtár távlati tervében a padlástér beépítésével együtt ma is szerepel. 29 MKSz. 1967. 228—242. 1. A könyvtárépítésí huzavonát érdemes összehasonlítani azzal, ami a Fővárosi Könyvtárral kapcsolatban történt. Pompás, európai viszonylatban is kiemelkedően szép palotát terveztek a számára. Megvolt a telek, elkészültek a tervek, biztosítva volt a pénzügyi fedezet,, megkapták az előzetes engedélyt, és bíztak abban, hogy az 1912-ben meginduló építkezést 1914-ig befejezik. Az utolsó pillanatban azonban az irigység és kicsinyesség mindent elgáncsolt, és a könyvtár palota helyett egy iskolában kapott szűk helyet. L.: Remete L.: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár története. Bp., 1966. 77—88. 1. 30 A ferences bérház egy részének kibérlésével a könyvtár vezetősége az ötvenes évek elején is foglalkozott — eredmény nélkül. 57