AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)

Könyvtárunk és egyetemünk története - Tóth András: Die Entwicklung der Handschriftenabteilung der Universitätsbibliothek von Budapest. (Zusammenfassung)

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR TÖRTÉNETE 1899-1919* VÉRTESY MIKLÓS A XX. század elején hazánkban egyre általánosabbá vált a jó könyvtárak követelése. Több, egymástól elszigetelt mozgalom indult meg, számtalan vita, előadás, felszólalás, újságcikk, bírálat sürgette korszerű közművelődési könyvtárak alapítását és a tudományos könyvtárak szolgáltatásainak megjavítását. Mindkét követelésnek voltak eredményei. Ilyen közművelődési vonalon a Fővárosi Nyilvános Könyvtár alapítása és 1913-tól kezdve fiókhálózatának kiépítése, tudományos vonatkozásban pedig a kolozsvári egyetemi könyvtár és a Műegyetemi Könyvtár új otthonának építése és megnyitása. Ezek az eredmények azonban csak a panaszok egy részét orvosolták. A legtöbb támadás az Egyetemi Könyvtárat érte, azaz helyesebben fogalmazva az Egyetemi Könyvtár érdekében történt. „Ennek főoka az — hangoztatta az 1902. évről szóló jelentés — hogy ezt használják nemcsak legtöbben, hanem többen, mint az összes nyilvános könyvtárainkat együttvéve."

1 A napilapokban minden évben jejelent meg egy-két cikk az olvasóteremről; a megüresedő helyekre télen az előcsarnokban fagyoskodva váró diákok mindig hálás témát szolgáltattak a riportereknek. Az olvasótermi helyhiányt a könyvtár vezetősége, az egyetem, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium és a radikálisok tábora egyaránt hangoztatta. De kifogásolták azt is, hogy a kézikönyvtár nagy része elavult könyvekből áll, hogy a könyvtár nincs nyitva minden nap, hogy a hallgatók részére nehéz a kölcsönzés... A különböző panaszokat — amelyek egy része más könyvtárakra is vonatkozott — összefoglalta és megszüntetésükre határozati javaslatot hozott a Galilei-kör által 1911. november 17-ére összehívott egyetemes diákgyűlés. A következő év elején, a képviselőház január 13-i ülésén Benedek János függetlenségi párti képviselő interpellációt intézett Zichy János vallás- és közoktatásügyi *A Magyar Könyvszemle 1967-es évfolyamában jelent meg Tóth András tanulmánya, Tervek az Egyetemi Könyvtár fejlesztésére (1906—1914), amely elsősorban az új épület, illetve az épületbővítés érdekében folytatott polémiákkal, tervekkel s ezek társadalmi háttérével foglalkozik, kitér azonban a közönségszolgálattal, olvasótermi katalógussal kapcsolatos panaszokra is. Az én tanulmányom a Könyvszemle cikknek bizonyos mértékben a kiegészítője. Az új épület kérdését csak vázlatosan érintem, viszont részletesen foglalkozom a könyvtár belső életével, katalógusaival, látogatóival stb. Sok olyan téma akad, mint például a használati szabályok, nyitvatartási idő, amelyet mindkét dolgozat tárgyal, de ezeket az „átfedés"-eket nem lehetett elkerülni. A legtöbb esetben nem is hivatkozom Tóth Andrásra. A jegyzetekben levő rövidítések: EK = Az Egyetemi Könyvtár irattára. KBiz. = A jelzett napon tartott könyvtárbizottsági ülés jegyzőkönyve. Ezeket — a fogalmazványokkal együtt — külön dobozban őrzi a könyvtár kézirattára. Jelentés = Az igazgató jelentése a könyvtár működéséről. Ezek folyamatosan jelentek meg az évi gyarapodási jegyzékek elején. Címük: Л budapesti Magyar Királyi Tudomány-Egyetem könyvtárának címjegyzéke. A 24. kötetet tartalmazza az 1899. évi gyarapodást és az 1899-ről szóló jelentést, a 39—41. kötet pedig ugyanezt 1914—16-ról. Több szám nem jelent meg. Az 1917—18-as jelentés kéziratban van meg. 1 Jelentés 1902-ről. VIII. 1. 43