AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)
Könyvtárunk és egyetemünk története - Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár kézirattárának fejlődése
három tétele (33—35.) olasz, ill. spanyol nyelvű volt; ezek az új katalógus összeállításakor nyelvüknek megfelelő új jelzetet kaptak. Helyükre — sajnos — más kódexek kerültek, ami az azonosítást a kevésbé jártas kutató részére megnehezíti. Másik nagy donátorként kell itt megemlékeznünk Winkler Mihály pécsi kanonokról, aki 1801-ben ajándékozta a könyvtárnak a később Nádor-kódexnek nevezett magyar kódexet (Cod. Hung. 1. -— korábban a pozsonyi káptalan birtokában), a róla •elnevezett Winkler-kódexet (Cod. Hung. 2.), a Weszprémi-kódexet (Cod. Hung. 8.) es egy XVI. századi német imakönyvet (Cod. Germ. 3.). — 1899-ben Arany László -özvegye ajándékozta a könyvtárnak Arany János Aristophanes-fordításainak három kéziratos kötetét (H 96.). Szilágyi Sándor könyvtárával együtt (melyet halála után a VKM vásárolt meg s ajándékozott a könyvtárnak) kb. 170 kézirat került a könyvtárba. Egyháztörténeti vonatkozásban jelentős Fosztó István bágyoni lelkész unitárius egyháztörténete (Ab 70. a.). A történeti anyag elsősorban a török hódítás korával és Erdély történetével kapcsolatos. Szilágyi széles forrásbázis kiépítésére törekedett: utazásai, a Magyar Történeti Társulat üléseivel kapcsolatos kiszállásai során vásárolt és kapott ajándékba kéziratokat. Komoly gondot fordított a helytörténészek pártfogolására is. Ennek következtében kéziratgyűjteménye nem csupán vegyes jellegű, hanem vegyes értékű is volt. Dolgozatunk keretei nem teszik lehetővé a hagyaték egyes tételeinek részletes ismertetését; csupán általában jelezzük, hogy oklevélmásolatokról, család- és várostörténeti értekezésekről, kisebb eredeti forrásművekről van szó. A jelentősebbek közül megemlítjük Szalárdi János 1853-ban kiadott krónikájának kéziratát (G 151. ss.), Wagner Károly Collectaneajának első decasát(G 151. г.), a szatmári békekötés előkészítésével kapcsolatos Pálffy-féle iratokat (G 151. oo.), Arany János magyar irodalomtörténetének legújabbkori részét (H 83.), a Szunyogh-család budetini és sztrecsnói uradalmára vonatkozó írásokat (G 105. a.), Szilágyi Sándor Litterae variae с, a nagy collectiókra emlékeztető levelestárát (G 115. a.). Érdeklődésre tarthatnak számot azok az iratok is, melyek Szilágyi közéleti tevékenységével, ill. a Szilágyi-család történetével függenek össze. Ilyenek a Történelmi Tár szerkesztésével (G 530.), ill. az Országos Közoktatási Tanács megalakulásával (G 165. a.) kapcsolatos iratok. A Szilágyicsalád leveleskönyve (G 316.), Szilágyi Ferenc (Szilágyi Sándor apja) kéziratai (G 131. a.), a saját életére vonatkozó írások (G 160. a.) érdekes képet nyújtanak egy értelmiségi család XVIII— XIX. századi életéről. Kiemelkedő helyet foglalnak el kézirattárunkban azok a tételek, melyek a magyar tudományos és politikai közéletben három nemzedéken át szolgáló Pauler-család tagjaitól származnak. Pauler Tivadar (1816—1886) hagyatéka elsősorban jogtörténeti jellegű. A kéziratok egyik csoportja ország- és megyegyűlésekre vonatkozó forrásanyagot nyújt 48 ; ebből a csoportból kiemelkednek a gömöri megyegyűlések jegyzőkönyveinek öt kötete (G 268.) és a Kossuth-féle Törvényhatósági Tudósítások 1836—37. évi számai (G 52. a.). Kiaknázatlan anyag található az egyetemtörténeti kéziratcsoportban, mely elsősorban régi egyetemi jegyzeteket tartalmaz 49 ; itt említendőek a Martinovics-összeesküvésben részes Kreil Antal lélektani előadásai (F 22.), egy 1793-ban tartott természetjogi előadásjegyzete (B 42.) és Frank Ignác 1834-ben készített javaslata a pesti egyetemi tanároknak juttatandó ösztöndíjakról (F 51.). A hagyaték többi darabja részben család- és uradalomtörténeti, részben Pauler közéleti tevékenységével függ 48 Időrendben 1674-től: G 46., 57a., 59a.; В 137—140.; G 55a. 49 F 52., В 70., В 33—34., 44—46., 72., 48., 91. 29
