AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)

Egyéb tanulmányok - Pelle József: A Tanácsköztársaság közoktatásügyi intézkedéseinek tanulságai

rültek, de külföldön is jelentős eredményeket értek el. Ilyenek voltak Varjas Sándor, aki később elsőként írt marxista szellemű filozófiatörténetet és ismert filozófusként működött a Szovjetunióban, vagy Hevesy György fizikus—kémikus, aki később Nobeldíjat is kapott kiemelkedő munkásságáért, vagy Kármán Tódor, aki egy sor egyetem tiszteletbeli tagja lett, de nem utolsósorban Babits Mihály és mások. Az oktatásügy vezetői látták, hogy milyen jelentős feladatok állnak előttük a tudomány fejlesztése és népszerűsítése terén is. Ezek eddig igen elhanyagolt területek voltak. „Égető szükség van — írta Fogarasi Béla — tudományos standard irodalomra valamennyi tudományszakból. Nincsenek a mai tudomány színvonalán álló főiskolai tankönyveink, általános tájékoztató munkáink."

36 A feladat megoldását elősegítő célból létrehozták a „Közoktatásügyi Népbiztosság tudományos csoportját." Ez a csoport a tankönyvek készítésén kívül feladatként kapta a „modern tudomány legfontosabb műveinek a lefordítását."

37 Hogy a tankönyvkérdés milyen fontos volt, az is mutatja, hogy a diákoknak állandó harcot kellett folytatni, mert a régi szisztémában csak uzsorásokon keresztül tudták beszerezni a szükséges tankönyveket. Ezért most az egyetem megnyitása után azonnal rendeletileg szabályozták a jegyzet- és tankönyvkiadást és a velük való kereskedést is. Az volt a cél, hogy az egyetemi hallgatókat olcsó és magasszínvonalú tankönyvekkel lássák el. Tehát a felsőoktatás területén is jelentős munka folyt, az erőket pedig igyekeztek úgy csoportosítani, hogy a lehető legeredményesebb lehessen a munka. Azzal, hogy megszüntették a magas tandíjakat, a főiskolák kapuit megnyitották a dolgozók gyermekei számára is, a régi rend ugyanis a magas tandíjakkal távol tudta tartani a dolgozókat az egyetemektől. Röviden foglalkozunk az egyetemi diákság problémáival is. A haladó szellemű egyetemi hallgatók között már 1908-tól kezdve működött a Galilei-kör. Célja volt az egyetemen a szabad, tudományos gondolkodás és kutatás megvédése, a társadalomtudományokkal való foglalkozás, a szegénysorú hallgatók szociális problémáinak a felkutatása, a demokratikus eszmék hirdetése az egyetem falain kívül is. Tagjai közül később sokan beléptek a MKP-be, aktívan részt vettek a Tanácsköztársaság kulturális és politikai munkálataiban. Ez a mozgalom igen jelentős szerepet játszott a szocialista diákmozgalomban és az egyetem szellemi életének a formálásában. A Tanácsköztársaság nagyszabású népművelési munkába is fogott, az egyik röpirat, amely a diákokat arra szólította fel, hogy nagy számban vegyenek részt a népművelési munkában, így ír: „Még mindig proletárok milliói, főleg a földmíves szegények nem tudnak sem írni, sem olvasni. Diák elvtársak—jelentkezzetek minél nagyobb számban, hogy ebben a nagy oktatómunkában részt vegyetek. Csak azok jelentkezzenek, akik belső meggyőződésből hirdetik az új tanokat."

38 Az elmondottak alapján állíthatjuk, hogy a Tanácsköztársaság idején jelentős munka folyt az oktatás és a népművelés minden területén. 4 A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG OKTATÁSÜGYI INTÉZKEDÉSEINEK LEGFONTOSABB TANULSÁGAI A negyedszázados ellenforradalom idején elhallgatták, vagy elferdítették az első magyar proletárdiktatúra kulturális tevékenységét és eredményeit. Ez természetes és magától értődő is volt. Sokkal kevésbé érthető viszont, hogy a felszabadulás után csupán néhány kisebb cikk és jelentéktelen dokumentum publikációja történt meg e 36 A Magyar Tanácsköztársaság 1919. Bp. 1949. Szikra. 161.1. 37 Uó. 162.1. 38 Uo. 170.

1. 235