AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)
Könyvtárunk és egyetemünk története - Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár kézirattárának fejlődése
a kódexekről. Három ezek közül a jezsuita gondozás alatt álló egri érseki alumnátus könyvtárából (Cod. lat. 66., 88., 94.), egy-egy a soproni (Cod. lat. 52.), a besztercebányai (Cod. orient. 3.) és a lőcsei (Cod. orient. 8.) házakból származott. A latin kódexek mind a XV. században keletkeztek; s a legérdekesebb talán a Sopronból származó kötet: Jacobus de Turre de Forlivio egy 1402-ben írt, 1472-ben másolt kézirata. A legújabb kutatások alapján jezsuita intézményekből származóknak tartjuk azt a négy XIV. századi, eredetileg a ferencesek részére készült antifonálét is (Cod. lat. 118—119., 121—122.), melyeket korábban kézirattári (s nem kódextári) jelzet alatt tartottak nyilván. A kódexeken kívül a szakma szerinti megoszlás a jezsuita eredetű kéziratok terén az alábbi: hittudomány 18 kötet; egyháztörténet 51 kötet (ebből 38 kötet a feloszlatott rendházak história domusai); természettudomány 1 kötet; filozófia 1 kötet; történelem 5 kötet; oktatástörténet 2 kötet; könyvtárkatalógusok 5 kötet. A hittudományi művek túlnyomó többsége oktatási segédeszköz: különböző „tractatus"-ok és „questio"-k, túlnyomórészt tomisztikus szellemben. Ezek közül nyelvtörténeti vonatkozása miatt egyetlen tétel érdekes: egy 1694-ből datált lengyel-latin nyelvű szentbeszédgyűjtemény. (A 186.) Az egyháztörténeti szakból egyetemes és magyar művelődéstörténeti szempontból egyaránt kiemelkedően jelentős a rendháztörténetek gyűjteménye (Ab 80—117., 126—133.);. mely gazdasági-igazgatási vonatkozású kötetekben is gazdag 30 . A rendi oktatástörténetre vonatkozó kötetek érdekes korszakra vonatkoznak: az egyik a rend budai főgimnáziumának (academia) növendékeit sorolja fel 1730—1733 közt (F 89.), a másik a nagyszombati noviciátus tagjai felől tájékoztat 1743—1759 közt (Ab 27.). A történeti kéziratok közt jelentőset nem találunk; az egyetlen természettudományi kézirat (E 61.) a halastavakról és azok lakóiról értekezik (1596-ban keletkezett, 1744-ben került a budai kollégiumba). A feloszlatott jezsuita rendi könyvtárak katalógusai (J 8., 10—12., 94., 98.) könyv- és művelődéstörténeti szempontból jelentősek. Számszerűen: a jezsuita rendházakból kb. 250 kézirat került az Egyetemi Könyvtárba; ezek közül kb. 110 Nagyszombatból, 17 Pozsonyból, 31 Szakolcáról, 6 Túróéról, a többi a rend más rendházaiból. A könyvtár ősnyomtatványtárához hasonlóan, a pálos rendházak könyvtáraiból a kézirattárba is számos értékes darab érkezett. Tizenöt kódexről kell elsősorban megemlékeznünk. Ezek közül hét az 1369-ben alapított felsőelefánti kolostorból származott, de korábban a lechnici kartauziak tulajdona volt. Joannes de Balbis de Janua Catholicon с szógyűjteményének két, 1418 előtt keletkezett kötete (Cod. lat. 57. és 58.); Humbertus de Prulliaco Petrus Lombardushoz írt, 1437 előtt keletkezett kommentárjai (Cod. lat. 86.) s még három XV. századi kódex-kötet. A többi pálos kódex közül a legrégibb a XIII. század második feléből származó lepoglavai (korábban zágrábi) eredetű kötet (Cod. lat. 37.), Bernardus de Botone IX. Gergely decretalisaihoz írt jegyzetei. Két kódex Remetéről (Cod. lat. 38. és 44.), kettő (Cod. lat. 78. és 114.) a Pozsony megyei Máriavölgyből (Maria Thall), kettő pedig (Cod. lat. 68. és 90.) a pesti zárdából került az Egyetemi Könyvtárba. A korban legfiatalabb kötet, a pálos rendfőnök formuláskönyve (Cod. lat. 131.) a XVI. század első feléből származik. A pálos eredetű egyéb kéziratok túlnyomó többsége hittudományi jellegű s tudománytörténeti szempontból érdektelen. Csupán a korban legrégibb, ill. a nem hittudományi kötetekről szükséges megemlékeznünk. A XIV. századból származik Bánfi30 Elsősorban ebben a vonatkozásban egészítik ki az Egyetemi Könyvtár kézirattárának anyagát az Országos Levéltár Pénzügyigazgatási Levéltárak Acta Jesuitica fondjában őrzött rendtörténeti kötetekés iratok. 22