AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)

Egyéb tanulmányok - Pelle József: A Tanácsköztársaság közoktatásügyi intézkedéseinek tanulságai

pet játszók nagy többsége egészen fiatal volt, akikben azonban úgy látszik az ifjúi lelkesedés világnézeti érettséggel és kiváló szervezőkészséggel párosult, ami megnyilvánult abban is, hogy a megoldandó feladatok elvégzésére jó érzékkel tudták kiválasztani a megfelelő felkészültségű, tapasztalt szakembereket. Azt is hozzá kell ehhez tenni, hogy a sikeres munkának megvoltak a kedvező belső objektív és szubjektív feltételei is. Ezek közül a legfontosabb, hogy a forradalmi változás szükségességének és irányának a tudata már hosszú ideje általános volt a pedagógusok körében is, így a Tanácsköztársaság tömeges követelést teljesített, ami nagymértékben megkönnyítette a munkát és biztosította a sikert is. Az intézkedések eredményessége mindenkor függ azok szükségességének a felismerésétől. De a Tanácsköztársaság idején arra is tudatosan törekedtek, hogy az intézkedéseket a lehető legszélesebb körökben tudatosítsák. Ezt a célt szolgálták a röplapok, az újság és a propaganda egyéb eszközeinek a felhasználásával is. Az akkor kiadott röplapok igen mozgósító jellegűek voltak. Az egyik pl. a következőket írja: „Az új rend művelt, tanult és egészséges nemzedéket akar. A tudást mindenkinek közös kincsévé teszi. A tanult embert nem zsarolhatják ki."

9 A művelődés ügyét a proletár állam „halaszthatatlanabbul fontosabbnak tekinti, mint tekintette azt a korábbi osztályállam."

10 Az ilyen jelszavak önmagukért és világosan beszéltek. Az elmaradott közoktatásügy gyökeres megreformálásának és korszerűsítésének, a szocialista közoktatás alapjai megteremtésének legfontosabb feltétele az iskolák államosítása és ezzel együtt az egyház és az iskola elválasztása voltak. A SzocialistaKommunista Munkások Magyarországi Pártjának programja a következőket mondja: „Minden oktatás állami feladat. Az iskolának, amely eddig a burzsoázia osztályuralmának a támasza volt, a szocializmus megvalósítására lelkileg kell alkalmassá tenni az új nemzedéket. A vallásos történelmi elemekből összetett régi világfelfogás helyett a tudomány igazságain és a munka ismeretén kell nyugodnia az új nevelésnek. A vallástan tanításának nincs helye az egységes munkaiskolában. A testi és szellemi munka között mesterségesen megnövesztett különbséget éppen úgy ki kell küszöbölni az új iskoláztatásnak, mint a város és falu ismeretvilága között tátongó szakadékot. Minden dolgozónak a tudomány és munka alapismereteinek ugyanarra a mértékére van szüksége és joga. Ezért az iskoláztatás kötelező idejét fokozatosan ki kell terjeszteni a 18. évig. A gyermekek az iskolában ne csak közös nevelésben és oktatásban, hanem közös ellátásban (ruha, élelem, könyv stb.) részesüljenek."

11 A fentiek programszerűen megszabták a teendőket az oktatásügy és a népoktatás terén. Kiderül, hogy világosan látták a szocializmus és az iskolaügy öszszefüggéseit, a szocializmus és a kultúra szükségszerű viszonyát. A Vörös Újságban ezt így fogalmazták meg: „A kommunizmus nemcsak gazdasági, hanem kulturális kérdés is ..."

12 A Tanácsköztársaság kikiáltása után hihetetlenül rövid idő alatt elkészült az ideiglenes alkotmány, amelynek 10. paragrafusa a következőket mondja ki: „A Tanácsköztársaság megszünteti a burzsoázia műveltségi kiváltságait és megnyitja a dolgozók előtt a műveltség tényleges megszerzésének a lehetőségét. Ezért a munkások és földmivesek számára ingyenes és a műveltség magas fokát nyújtó tanítást biztosít."

13 Az alkotmányban kimondott elveknek megfelelően intézkedett a Közoktatás9 Butaság és betegség ez a két átok volt a régi rend szövetségese. = Magyar Tanácsköztársaság 1919. Bp. 1949. 149.1. 10 Uo. 158.1. 11 Népszava. 1919. június 19-én. 12 Vörös Újság. 1919. március 23-án. 18 A Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság alkotmánya. = A Magyar Tanácsköztársaság 1919. Bp. 1949. 81.1. 226