AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)

Egyéb tanulmányok - Dümmerth Dezső: A magyar fejedelemség keletkezése és eszmevilága

apja, s így ő volt tulajdonképpen a szakrális főkirály. Ezért is volt birtoka Óbudán., az ország közepén. E feltételezésből azután egy új honfoglalástörténet alakult ki. Eszerint Anonymus előadását fordítva kell értelmezni: nem Árpád adott földet a Kündünek, hanem Kurszán, mint honfoglaló főfejedelem azt magának foglalta el, és Árpád csak az ő halála után szerezte meg birtokát. Kurszán „szakrális fejedelmet"' ugyanis a német krónikák szerint 904-ben a bajorok magukhoz csalták egy lakomára, és ott orvul meggyilkolták. Csak ekjcor jutott végre hatalomhoz — a haláláig, 907-ig tartó rövid három évre — Árpád. Ő, a XIII. századi oklevelek helyneveinek bizonyságaként, szétszórta Kurszán törzsét, és maga telepedett a helyére, elhitetve utódai által, hogy honfoglaló volt. Családjának eredetmondáját, Emese álmával és az Attilától való leszármazással együtt csak Anonymus költötte a XIII. században

2 Eddig tartanak azok a hipotézisek, melyeknek indokolatlanságát részben már kimutattuk. Meg kellett állapítanunk, hogy Anonymus már készen kapott hagyományokat jegyzett le, hogy Árpád apjának, Álmosnak eredetmondája a sámánizmus korába nyúlik vissza, szoros kapcsolatban áll szakrális fejedelemségével, és hogy őt az uralkodásban közvetlenül fia követte: Árpád, a honfoglalás nagyfejedelme. A kende méltóság problémájával és Kurszán személyével azonban még nem foglalkoztunk. Vegyük most vizsgálat alá, vajon a mohamedán források és az említett bizánci forrás csakugyan bizonyítja-e, hogy Anonymus, Kund vezér esetében, megváltoztatta a valóságot? A MOHAMEDÁN ÍRÓK FELJEGYZÉSEI Mit olvasunk ezekben az arab-perzsa feljegyzésekben, melyek egyébként független népként, és már nem a bizánci topikus „türk" hanem „m. dzs. gh. r." néven jelölik a magyarságot? Az arab írás nem jelöli a magánhangzókat, a főnökök neveit ezért betűhíven „kndh" és „dzs. 1. h." alakban lehet visszaadni, mely azonban nyilvánvalóan a kende vagy kündü, és a gyula, vagy jula szónak felel meg.

3 IBN RUSZTA arab író írt 930 körül Főnökük 20 000 emberrel vonul ki. Főnöküket K.n.d.h-nek hívják. Ez a név királyuk megkülönböztető címe, mert annak az embernek neve, aki királyként uralkodik rajtuk, Dzs.l.h. Minden magyar a Dzs.l.h-nak nevezett főnökük parancsát követi a háború dolgában, védelemben és egyéb ügyekben. 3 Róheim Géza: A kazár nagyfejedelem és a Turulmonda. = Ethnographia, 1917. 58—99.1. — Anonymus: Gesta Ungarorum, c. 46. Scriptores rerum Hungaricarum, 1. vol. Bp., 1937. (továbbiakban: SRH), 95, — Györffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről ... Kurszán és Kurszán vára. Bp., 1959. — Uő.: Krónikáink és a magyar őstörténet, Bp., 1948. 3 A mohamedán írók magyar vonatkozású szövegei: A magyar honfoglalás kútfői (szerk. Pauler—Szilágyi), Bp., 1900. 150—196. 1. Ibn Ruszta és Gardízi modern kiadása Czeglédy Károly fordításában: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. (Szerk. Györffy Gy.) Bp. 1958. 51-59. 1. A később felfedezett perzsa földrajzi munka kiadása: Hudud al-Álam (szerk. V. Minorsky), London, 1937. 101. 1. A szövegek származásáról Czeglédy Károly: A mohamedán források. = A magyarság őstörténete (szerk. Ligeti), Bp., 1943. 240—242.1. HUDUDA AL ÁLAM ismeretlen perzsa szerző munkája, X. század Ezt az országot valami 20 000 ember lakja királyával. Az ország királyát julanak hívják. GARDÍZI perzsa író írt 1050 körül ... főnökük 20 000 lovassal (lovagol ki) ... ezt a főnököt kndh-nek hívják, ez nagyobbik királyuk címe, azt aki az ügyeket intézi, glh-nak nevezik, és a magyarok azt teszik, amit a glh parancsol. AL BAKRI arab író megh. 1094 királyuk címe kndh...