AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)

Egyéb tanulmányok - Kalmár Lajos: A Victorinus–corvina madár ábrázolásainak intellektuális háttere

idomulású alakzat: „elevenséget" képvisel. Pontosabban: a Cicerót követő egyén „gondolat formájának" elevenségét. Központjában ugyanis: B-pontján élénk aktivitás uralkodik. (4. kép) Midőn Victorinus a „Quatuor thesis" nyomán a cicerói klaszszicitás tisztaságát fejtegeti, az imitátor eleven fantáziája — a kékcinke — máris elszántan pusztítja a hozzá méltatlan kifejezéseket: a csúf tűzi poloskák kirívó „formáival mintegy ábráival" jelzett idomtalanságokat. „Mert a szónoklat minden részének dicséretesnek kell lennie, ezért minden olyan szót amely se nem fontos se nem elegáns: ki kell gyomlálni."

128 Márpedig e csúf rovar — ebben az összefüggésben — éppoly undorító, akárcsak a bárdolatlan kifejezés az ékesszólásban. Szárnyán az alvilág rőt lángja és korma foltosodik: jelképe az alantasnak és enyészetnek.

129 Formátlansága elviselhetetlen a formáról elmélkedés közelében. Mivel ügyelni kell még arra is, „hogy a szavak saját formája és összhangja: önmaga kerekdedségét képezze."

130 A kékcinkének — a fantáziának — ez az aktivitása Cicero utánzásaként: e fölélesztett stílus szorgos újraművelését példázza. Igazolásaképpen a fólió szövege közvetlen fölötte hirdeti: „Virtus est animi habitus." A cicerói értelmezés szerint azonban — Departitione oratoria dialógusában — az erény kettős jelentésű: vagy a tudásban, vagy a magatartásban mutatkozik meg. „Azt az erényt amely hatást gyakorol, csakis a tudás által nevezzük bölcsességnek", míg a másikat, az érzelmek mérséklőjét: mértékletességnek.

131 A kékcinke fölött kinyilvánított erény, imitációjával összefüggésben: hatást gyakorló erőt jelent. Imitációja ugyanakkor magában foglalja aktivitását is, mely ha bölcsesség birtoklására irányul: nemde ékesszólásra törekszik? Mivel fürge röppenésével legyőzte már a cicerói távolságot — sőt újraművelésében aktív közreműködő — ezért a győztesek között kiérdemelt Hortus conclususí helyének analógiájaként ugyancsak előkelő hely: a primer arányosságok csúcsa (B pont) illeti. Tehát a lélek funkcióit а fantázia aktivitása vezérli, ám új helyzeténél fogva racionális keretek között. Az ACD „gondolat forma" belső terében ugyanis elhelyezkedését illetően: összekötő, mégpedig a Bölcsesség felé. így a lelki funkciók végső soron: azaz a D kulcspont jelzése által a ráció irányítása alatt állnak. A fantázia számára ugyanis a ratio elvén épült „gondolat formában", sőt a cicerói Inventio szellemében épp oly hősies „elevenség" a stílust pergővé csiszolni, mini Szentgyörgyként sárkányt győzni. Következésképpen: amilyen mértékű ez az új győzelem, olyan mértékű az egyén felszabadulását jelző „döntő élmény" is. Kérdés tehát: miként szűrhető le a „döntő élmény" mértékét megszabó győzelem mértéke? A ratio elvén épült „gondolat forma" hősies „elevenségének" mértékére a „külső tartásról" leolvasható változatosság mértéke alapján következtethetünk. Vizsgáljuk meg tehát az ABC alapot magában foglaló ACD alakzat felszabadítást jelző konkrét arányait. (3. kép.) 128 „Nam cum omnis pars orationis esse debet laudabilis, sic ut verbum nullum nisi aut grave aut elegáns excidat." Orelli: Ciceronis Opera, I. Vol. Ad M. Brutum Orator XXXVI, 125; 427. 1. (kiemelés tőlem). 129 Tudományos neve: tűzi poloska (Pyrrhocoris apterus). „... rohadékokon él és így az enyészettel eszmeileg kapcsolatba hozható". Horváth Géza: Hogy hívják a Pyrrhocoris Apterust Magyarországban? = Természettudományi Közlöny, 6, 1874. 125. 1. 130 „ut forma ipsa concinnitasque verborum conficiat orbem suum;" Orelli: Ciceronis Opera, I. Vol. AdM. Brutum Orator XLIV, 149; 432.1. (kiemelés tőlem). 131 „Cicero explains that the virtue has a double meaning, for it manifests itself either in knowledge or conduct. The virtue that exercises its influences only through knowledge is called prudence or intelligence or wisdom. But that virtue which moderates desire and controls the emotions, functions actively, in conduct, and is called temperance." Richard L. Hoffmann: The Rhetorical Structure of Milton's Second Defence of the People of England. = Studia Neophilologica 43, 1971. 240.1. (kiemelés tőlem). 13* 195