AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)

Egyéb tanulmányok - Kalmár Lajos: A Victorinus–corvina madár ábrázolásainak intellektuális háttere

mul az örökéletűek társaságát élvezi. A paradicsomkerti kőfal párkányán ő is megjelenik, mégpedig kiemelkedő helyen. Mert épp ama bástyafok alatt a kerti virágok között Mária elmélkedik; kezében felnyitott piros fedelű kódex: „azemberiség Sorskönyve."

60 Nos, a süvöltő madár pontosan e „Sorskönyve" fölött csillan fel. Ezzel összefüggésben Loeckle úgy vélekedik: ő jeleníti meg a „naiv bizalmat az Úr és a Sors iránt."

61 E legbelső lényét kifejező élénk emocionális motívum avatja tehát a hit és a bizalom jelképévé. Ő az, aki a megtalált „étket" szívből kedveli, határtalanul bízva tápláló erejében. Miként a mellényére csordult vérpiros szeretet-szín tanúsítja. 2. A Paradicsomkert mesterének táblaképén az egyes madarak szimbolikus jelentésén túl, Werner Loeckle nyomatékosan hangsúlyozza „a madár-fajták ültetési rendjének is figyelembe vételét,

62 mivel maga a „sorrend" is jelentést hordozó. Ezalatt konkréten a geometrikus elrendezés szimbolikáját érti, amint a kép egyik részletének leírásából ez kiderül. „Három madár a Világfán — a bástyafal mögött, a háttér közepéről felmagasió lombkoronán — háromszöget alkot, ahhoz hasonlót, amely az Isten Szemét szimbolizálja gyakran."

63 Loecklenek ez a megállapítása korrekcióra szorul. A Világfán a három madár ugyanis Mária fölött, a kép legcsúcsán elhelyezve: „ültetési rendje" szerint, azaz topikus egységét illetően egyenlő oldalú háromszögre utal, — lévén az ókorban már az istenség szimbóluma •— amely a középkorban a Szentháromságot a legmagasztosabb harmóniát jelképezi.

64 (Az „Isten Szeme" motívum csak jóval később, a XVII. századtól használatos.

6

*) Ebben az összefüggésben válik vilagossáa három énekesmadár дресш/лу szerepe. Hármójuk elrendezése hasonlóképpen háromszöget jelöl, ám gyarlóbb: egyenlőtlen oldalú háromszöget, amely — ugyancsak ókori hagyományból eredően — az emberi természet szimbóluma.

66 A lélek méltó szolgálata ugyanis a transzcendens tartalom és az ezt kifejező/orma minél tökéletesebb imitációján alapul. Következésképpen: hármasban való énekük a lelki rezonancia magas fokát jelöli, mivel a három szólam: „a Szentháromság szimbólumaként" a legmélyebb tartalom illő kifejezésére szolgál.

67 Ezt egészíti ki elrendezésük, amely az egyenlő oldalú háromszögnek: a mennyei tökéletes Háromságnak formai utánzása. Bár magától értetődő, hogy ez a forma — az emberi természetet jelölvén — gyarlóbb? fontos vérpiros begyet hangsúlyozza, a megkülönböztető többi jegyet azonban — lévén érdektelen — már elnagyolja. A legenda ismertetését lásd: Kari Knortz: Die Vögel in Geschichte, Sage, Brauch und Literatur. München, 1913. 275.1. 60 Loeckle: i. m. 36.1. 61 Loeckle: i. m. 69.1. 62 „Beachten wir auch die Akzentuierung des Künstlers darin, wie er die Vogel-Arten setzt." Loeckle: i.m. 68.1. ®

3 „Drei Vögel auf dem genannten Weltenbaum bilden ein Dreick, ähnlich jenen, welche oft das Auge Gottes symbolisieren ..." Loeckle: i. m. 67.1. 64 Reallexikon zur Deutschen Kunstgeschichte. [Továbbiakban: RDK] Hrsg. Ernst Gall u. L. H.Heydenreich. IV. Bd. Stuttgart, 1958. 406. hasáb. 65 RDK. Bd. IV. col. 407. Lásd még (példákkal): Lexikon der Christlichen Ikonographie. [Továbbiakban: Lexikon der Chr. Ikonogr.] Allgemeine Ikonographie. Hrsg. von Engelbert Kirschbaum. Bd. I. Rom-Freiburg, 1968. 224. hasáb. 66 „Diese mathematische Ordnung Piatos wurde von seinem zweiten Nachfolger in der Leitung. der Akademie, von Xenokrates (397—314), dahin gedeutet, dass das gleichseitige Dreieck Symbol der Gottheit, das ungleichseitige das der Menschheit

... sei." RDK. IV. Bd. 406. hasáb. Lásd ugyanerről: „Xenokrates sieht im gleichseitigen Dreieck das Symbol für die Gottheit, im ungleichseitigen Dreieck das für die Sterblichen ..." Reallexikon für Antike und Christentum. Hrsg. von Theodor Klauser. Bd. IV. Stuttgart, 1959. 310. hasáb. 67 Hellmuth Christian Wolff: Die Musik der alten Niederländer 15. und 16. Jahrhundert. Leipzig, 1956. 90.

1. 181