AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)

Könyvtári elmélet és gyakorlat - Domanovszky Ákos: A leíró katalógus bejegyzéseinek osztályozása

hírt, pl. egy függelékről, bevezető vagy kísérő tanulmányról, kommentárról és egyéb magyarázó anyagról, elő- vagy utószóról, illusztrációkról, fényképmellékletekről, stb.. A másik főcsoportba — a harmadrendű mellékbejegyzések csoportjába — sorol­juk a mellékbejegyzések maradékát, tehát mindazokat, amelyek nem sorolhatók sem a mellérendelt, sem a járulékos mellékbejegyzések közé. Az idetartozó bejegyzések nem a könyv tartalmának egy világosan elhatárolható részét regisztrálják, hanem az egész könyvről, ill. az ebben foglalt egész műről adnak hírt, de csak egy speciális vonatkozásban. E bejegyzéseknek egy alapvetően fontos ismérve az, hogy fejüket olyan formai jegy alkotja, amelynek az értéke, alkalmassága magának a könyvnek a fellelhetővé tételére számottevően kisebb, mint a főbejegyzés címfejét adó formai jegyé — hiszen ellenkező esetben mellérendelt mellékbejegyzéseknek kellene őket minősí­teni. Ide sorolható bejegyzésfajták mindenekelőtt a mű szerzőjének neve alatt felvett könyv fordítójának vagy szerkesztőjének, csekély mértékű átdolgozás esetén átdolgo­zójának, továbbá annak a testületnek a neve alatt készített mellékbejegyzések, amely valamilyen alárendeltebb szerepet — fordíttató, sponsor, közreadó stb. — játszott egy olyan kiadványnak (ill. a benne foglalt műnek) a létrehozásában, amelynek a főbejegyzése vagy egy másik mellékbejegyzése egy nálánál jelentősebb szerepű sze­mély vagy testület neve alatt áll. A járulékos és a harmadrendű mellékbejegyzések tárgyai, s ezzel együtt funkciói is alapvetően különböznek a mellérendeltekétől. Az utóbbiaknak nem az a funkciója, hogy egy új tárgyra vonatkozó információt iktassanak be a katalógusba, hanem csak az, hogy bőségesebbé tegyék az információkat egy olyan tárgyra vonatkozólag, ame­lyet már egy főbejegyzés beiktatott; hogy biztosabban elérhetővé tegyék ezt a tárgyat. A járulékos és a harmadrendű mellékbejegyzések főtárgya, ezzel szemben, újonc azok között a tárgyak között, amelyekről a katalógus információkat nyújt; e bejegyzések szaporítják a katalógus által feltárt tárgyakat olyanokkal, amelyekről a katalógus­különben nem ad hírt, amelyeket főbejegyzés nem tesz a katalógus autonóm tárgyává. Ezen az alapvető különbségen mit sem változtat az a tény — amelynek részletesebb tárgyalására később (a XII. pontban) fogunk visszatérni —, hogy a járulékos és a harmadrendű mellékbejegyzések is hozzájárulnak egy bizonyos korlátozott mérték­ben magának az elsőrendű elemi tárgynak az elérhetővé tételéhez, szóval hogy az ő tárgyaik között is ott szerepel maga a könyv — de csupán mint mellék-, s nem mint főtárgyuk. Emellett a harmadrendű mellékbejegyzéseknek van egy olyan aspektusa is, amely szembeállítja őket a mellékbejegyzések mindkét előző kategóriájával. Az utóbbiak főtárgyai dokumentumok a szó könyvtárosi értelmében; kétarcú jelenségek, materiá­lis és szellemi összetevővel. A materiális összetevő a járulékos mellékbejegyzések főtárgya esetében sem hiányzik. Ha ez nem is alkot a főbejegyzés főtárgyától, magától a könyvtől, fizikailag elkülönülő, különálló objektumot, de világosan megkülönböz­tethető a könyvön belül materiálisán is. A harmadrendű mellékbejegyzések főtárgyá­nak viszont nincsen külön, saját materiális összetevője. A teljesítmény, amely e tár­gyat képezi, a főbejegyzés főtárgyában, a könyvben, materializálódik ugyan, anélkül azonban, hogy a könyv materiális oldalát kifejezetten ennek a teljesítménynek a mate­riális verzójaként állíthatnók oda — hiszen világos, hogy a könyv materiális oldalá­ban mindenekelőtt a könyv egész tartalmának a materiális verzóját, magának az egész könyvnek a materiális összetevőjét kell látnunk, nem pedig e tartalom egy speciális. aspektusáét, például egy fordítói vagy szerkesztői teljesítményét. A járulékos és a harmadrendű mellékbejegyzések főtárgyainak a jelentősége el­marad a mellérendelteké mögött — hiszen az utóbbiak könyvek, az előbbiek csak könyv-részletek vagy könyvek egyes aspektusai. Ez az értékkülönbség azonban csak 124

Next

/
Thumbnails
Contents