AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)

Könyvtári elmélet és gyakorlat - Domanovszky Ákos: A leíró katalógus bejegyzéseinek osztályozása

is, ha a könyv anyagi jegyei és a benne foglalt mű egységes jegyei azonosak. Ellenkező esetben azonban a hármasság szembetűnővé válik azáltal, hogy a bejegyzések többességét vonja maga után; hiszen ilyenkor az elemi tárgy anyagi és az összetett tárgyak egységes jegyeit egyaránt megtalálhatókká kell tenni, más szóval, az elemi és az összetett tárgyakat külön-külön, különböző tárgyakként kell regisztrálni. Mennyiben érinti ez a mi témánkat, a bejegyzések főtárgyának meghatározását? Fenti példánk esetében külöbséget kell-e tennünk a között az eset között, amikor a bejegyzés fejét az előszóíró nevének anyagi formája, például egy álnév, képezi, tehát amikor e bejegyzés egyszerűen az előszót, ezt az egyedi és különálló írást regisztrálja; és a között a másik között, amelyben a bejegyzés feje az előszó-szerző nevének az egységes alakja, tehát amikor a bejegyzés az előszót mint e szerző oeuvre-jének az egyik szeletét, komponensét teszi hozzáférhetővé? Ha a „főtárgy" fent megadott definíciójából indulunk ki, a logikailag egyedül lehetséges válasz az, hogy e megkülönböztetést igenis meg kell tennünk. Hiszen az elsőnek említett bejegyzés főtárgya egy elemi tárgy, az utóbbié viszont összetett jellegű, egy összetett tárgynak a komponense. Már pedig elemi tárgy és összetett tárgy ténylegesen különböző tárgyai a katalogizálásnak. A főtárgy fenti definíciója tehát már magában foglalja, implikálja a főtárgy elemi, ill. összetett jellege közötti különbségtételt is — példánkat illetőleg tehát annak a körülménynek a számbavételét, hogy bejegyzésünk azt a bizonyos előszót elemi vagy összetett tárgyi minőségében teszi-e elérhetővé. Bármely adott bejegyzés főtárgyának tehát két determinánsa van, s így e főtárgy meghatározásának két részből kell összetevődnie. A bejegyzés által elérhetővé tett egyedi elemi tárgynak a megjelölésével, identifikálásával a bejegyzés főtárgyának a meghatározása még nincsen befejezve. E meghatározás csak arra a kérdésre adott válasszal válik teljessé, hogy a bejegyzés az említett elemi tárgyat nem összetett tárgy komponenseként teszi-e elérhetővé, s ha igen, mely individuális összetett tárgy komponenseként? Mindkét kérdésre a válasz elsődleges, legfontosabb forrása a bejegyzés feje. Ez azonban az esetek egy jelentős részében önmagában mégsem határozza meg teljesen egyértelműen a bejegyzés főtárgyát, amely természetesen egyszeri, — igen sokszor még a második kérdést illetőleg sem. Ilyenkor a bejegyzés-fej által meghatározott kör leszűkítésére van szükség, esetleg több lépcsőben. Ez a bejegyzés további adatainak — a szerző nevét követő címnek, a címet követő nyelvmegjelölésnek, a kiadás számának, évének stb., melléklapoknál az alsó, „ld" utáni szakaszukban foglalt adatoknak — az alapján végezhető el. Főtárgyuk elemi, ill. összetett jellege szempontjából a leíró katalógusok bejegyzéseit már egyedül fejük alapján öt különböző osztályba sorolhatjuk, amelyek ismertetésére azonnal rátérünk. Ha a főtárgyat másodlagosan meghatározó adatokat is figyelembe vennők, természetesen számos alosztályt kapnánk; egy ilyen további osztályozásba azonban már nem kívánunk belemenni, mivel annak az instruktiv értéke nem lenne jelentős. Elég lesz itt, ha egy ilyen mélyebbre, a részletekbe hatoló alosztályozás jellegét és lehetőségeit egy érdekesebb és jelentőségében is kiemelkedő alosztály-pár példáján demonstráljuk. A név és cím anyagi és egységes formái alkalmazásának a különböző lehetséges kombinációi a főtárgy elemi, ill. összetett jellege szempontjából természetesen különböző bejegyzés-alosztályokat produkálnak; ezek közül emeljünk ki egyet. Ha a főbejegyzést a szerző egységes neve de a cím anyagi formája alá tesszük, akkor—legalábbis a sok-bejegyzésű szerzők esetében — az anyagi névforma alatti utaló mellett még egy második utalásra is szükség van, amelynek felső szakasza a szerző egységes neve 111