AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 6. (Budapest, 1972)

Könyvtári elmélet és gyakorlat - Domanovszky Ákos: A leíró katalógus bejegyzéseinek osztályozása

A LEÍRÓ KATALÓGUS BEJEGYZÉSEINEK OSZTÁLYOZÁSA DOMANOVSZKY ÁKOS Amint ez általában lenni szokott olyankor, ha valaki egy katalogizálás-elméleti témát alaposabb vizsgálatnak próbál alávetni, mi is már első lépésünknél, cikkünk címének a megfogalmazásánál, terminológiai nehézségekbe ütközünk. Témánk a könyvtári leíró (a hagyományos kifejezéssel: betűrendes) katalógusok „entry"-inek, .„Eintragung"-jainak az osztályozása — szóval olyasmié, amire magyar terminusunk nincs. Egyetlen kifejezésünk, amely megközelíti e fogalmat a „katalóguslap". Ennek azonban az a hibája, hogy csak a cÁ/w/ű-katalógusok elemi részeit, egyedi tételeit öleli fel. Ma, a kötet-katalógusok újbóli térhódításának a korában, átfogóbb jelentésű terminusra van szükségünk. Bár nem találom sem szépnek, sem különösebben kifejezőnek, az „entry" és az „Eintragung" aránylag legjobb magyar megfelelőjét ajánlom erre a célra: a következőkben e cikk tárgyát katalógusbejegyzésnek, főbejegyzésnek, mellékbejegyzésnek, vagy egyszerűen csak bejegyzésnek fogom nevezni. Remélem azonban, hogy hamarosan fog akadni nálam leleményesebb és jobb nyelvérzékű magyar könyvtáros, akinek sikerül majd ezt a papírízű szót valami kifejezőbbel és jobbhangzásúval felcserélnie. 1. Témánk tulajdonképpen szűkebb a címben megjelöltnél: lényegében a bejegyzéseknek csak egyetlen szempontból való osztályozását készülünk elvégezni, ti. a tárgyuk szerintit. Pontosabban, a következőkben a katalógusbejegyzéseket aszerint próbáljuk osztályozni, hogy a katalogizálás mely tárgyáról vagy tárgyairól nyújtanak információt, akár főhivatásban, akár mellékesen.

1 E feladat elvégzésének igazság szerint a bejegyzések forma szerinti osztályozásának az elvégzése lenne az előfeltétele 1 Jelen dolgozatunk egy korábbinak a hézagait van hivatva kitölteni. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyveinek III. kötetében (1966. 7—62. I.) megjelent „A leíró katalogizálás tárgyai" с tanulmányom itt-ott szólt ugyan a bejegyzés és a katalogizálási tárgy kapcsolatáról, de e téma rendszeres és teljes tárgyalását nem nyújthatta, mert ez minduntalan zökkenőkkel, kitérésekkel terhelte volna meg a tulajdonképpeni mondanivaló előadását. Az így keletkezett hézagokat tölti ki ez a dolgozat, amely a katalogizálás tárgyai és a bejegyzések közötti relációkat az utóbbiak szemszögéből próbálva áttekinteni, a korábbi tanulmány tárgyát mintegy a visszájáról veszi vizsgálat alá. Jelenlegi mondanivalóm így szorosan kapcsolódik az említett tanulmányban elmondottakhoz. Ennek természetes konzekvenciája, hogy itt is ugyanazt a terminológiát használom, amelyet ott alakítottam ki, ill. amelyet ott „A leíró katalógus alapfeladatai (Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei II. 1964. 7—44.) с tanulmányomból átvéve használtam. A jelen dolgozat olvasását megkönnyítendő, röviden ismertetem itt a benne előforduló olyan nem közismert terminusok jelentését, amelyeket e jelentés kifejtése nélkül veszek át a két idézett tanulmányból — zárójelben utalva ezeknek arra a helyére, ahol az itt következőnél pontosabb és részletesebb kifejtésük megtalálható (a római szám az Évkönyvek kötetszámát, az arab szám a lapszámot jelenti.) 107