AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 5. (Budapest, 1970)

Könyvtárügyi elmélet és gyakorlat - Pálvölgyi Endre: A helyfogalom a tárgyszóalkotásban

és következetlenségre vezetett a gyakorlatban. Drtina véleménye szerint a helyfogalmak — ő „földrajzi tárgyszavakról" beszél — túlságosan nagy számban történő alkalmazása nagyobb könyvtárak tárgyszókatalógusaiban káros következményekkel jár, mivel nagy és heterogén csoportok keletkezéséhez vezet. Ennek elkerülése érdekében olyan szabályokat kíván kidolgozni, amelyek nemcsak a felesleges kettős tárgyszavazást küszöbölik ki, hanem egyúttal elejét veszik a tartalmilag nem rokon anyag földrajzi fogalmak alatt bekövetkező felhalmozódásának is.

25 Itt egy pillanatra meg kell állnunk, hogy fel tegyünk egy igen fontos kérdést: miért van szükség a tárgyszókatalógusban a „tartalmilag nem rokon anyagok" felhalmozódásának kiküszöbölésére? Miért tartja Drtina károsnak, ha a helyfogalmak alatt ..heterogén" csoportok keletkeznek? Egyetlen választ adhatunk csupán*, bizonyára azért, mert nincs tisztában a tárgy szókatalógus alapvető sajátosságaival, lényegével. A tárgyszókatalógustól semmi sem áll távolabb, mint hogy tartalmilag rokon anyagot halmozzon fel, erről eleve le kellett mondania. Éppen ellenkezőleg, alapvető célkitűzése az, hogy tartalmilag nem-rokon anyagát formai szempontok szerint (azaz betűrendben) sorolja fel. Drtinától tehát aligha remélhetünk sikeres megoldást, hiszen már elvi kiindulása is hibás. Arra a kérdésre: „mely esetekben lehet a földrajzi fogalom főtárgy szó?" válasza a következő: akkor, ha a dokumentum témája, tulajdonképpeni tartalma valamely ország, vidék vagy hely maga, vagyis az illető földrajzi fogalmat a dokumentum különféle szempontokból tárgyalja, és ennek következtében a mű tárgyának megjelölése nem is volna másként lehetséges, hiszen egész sereg különféle tárgyi fogalmat kellene felsorolni. Viszont ha a helyfogalom („földrajzi fogalom") egy tárgyi vagy személyi fogalom kiterjedési körének meghatározására, korlátozására szolgál, abban az esetben a helyfogalom nem szerepelhet fő tárgy szóban.

26 Drtina úgy véli, hogy noha ez csak általános útmutatás, a fogas kérdést ezzel mégis megoldotta. Nem is tesz ezután egyebet, mint hogy utal Dikovszkaja elveire, anélkül azonban, hogy világosan megmondaná, egyetért-e velük, vagy helyteleníti azokat? Nézzük ezek után a Dikovszkaja alapján idézett példákat: ezek szerint helyfogalom (pontosabban: országnév) alatt kell tárgyszavazni a földrajzi, történelmi, gazdaságföldrajzi műveket, továbbá a nemzetközi kapcsolatokról, szerződésekről, törvényekről szóló dokumentumokat, de tárgyi fogalom alá kerülnek azok, amelyek valamely ország flórájáról, iparáról vagy gazdaságpolitikájáról szólnak. Azt, hogy egy ország földrajza mennyivel kapcsolódik szorosabban az országhoz, mint annak flórája; hogy gazdaságföldrajza miért jellemzőbb rá, mint ipara vagy gazdaságpolitikája, ne firtassuk. Dikovszkaja példáinak egy része enélkül is ellentmond Drtina szabályának, amely kimondja, hogy az a mű tárgyszavazható az ország alatt, amelynek témája maga az ország, és amely többféle szempontból tárgyalja a kérdéses helyet: a nemzetközi kapcsolatok, szerződések, törvények esetében ez semmiképp sem helytálló. 25 I. m. 75. p. 28 Uo. 66