AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 5. (Budapest, 1970)

Az Egyetemi Könyvtár állományáról - Kenyeres Ágnes: Kazinczy Gábor hagyatéka nyomában

Könyvtárnak apja hagyatékát, és ezzel a Széchényi Könyvtár birtokába került a Kazinczy Gábor hagyatékából való több kézirat is. Még javában folyt a Figyelőben a Kazinczy-hagyaték közlése, mikor egy irodalmi pályája kezdetén álló fiatalember, Csanádi Sámuel arra vállalkozott, hogy megírja Kazinczy Gábor részletes életrajzát, és elkészít egy kiadványt is: Kazinczy Gábor teljes levelezését. Hogyan jutott ehhez az elhatározáshoz? Csanádi Sámuel jogásznak készült,

32 de irodalommal is foglalkozott, cikket írt Katona Józsefről, Madách Imréről. Tanulmányainak nyári szünidejében 1884-ben nevelői állást vállalt, és a véletlen éppen Berettőre vitte. Itt kapcsolatba került Kazinczy Artúrral, aki barátságába fogadta. Ráirányította figyelmét apja könyvtárára, és Csanádi hozzáférhetett Kazinczy Gábor kézirataihoz és levelezéséhez is. Nemcsak érdekelte őt, amit itt talált, hanem ettől kezdve szinte személyes ügyévé vált minden ami Kazinczy Gábor életművével összefüggött. Ő, a fiatal generáció Kazinczy Gáborra már mintegy a történelmi nagyságra tekintett, alakja egyre magasabbra nőtt benne, ezzel párhuzamosan egyre jobban vonzotta a feladat, hogy elmélyedjen munkásságában és ennek során megírja tudományos életrajzát. Csanádi tevékenységének első terméke egy cikk volt a Fővárosi Lapokban.™ Cikke több szempontból is figyelmet érdemel. Elsősorban azért, mert bemutatja a Berettőn őrzött hagyaték anyagát. Leírásából kiderül, hogy ebben az időben még mennyi XV., XVI., XVII. századra vonatkozó eredeti történelmi okmány és másolat volt ott. Gondos áttekintést nyújtott a hagyaték XIX. századi anyagáról is, Kazinczy Gábor politikai műveinek kéziratairól, szépirodalmi dolgozatairól és műfordításairól. Az egész hagyatékról ezt állapítja meg, Abafira célozva: „Bár több érdekes és értékes dolog részint lelkiismeretlenség, részint kiadás miatt immár hiányzik belőlük — mert több munka kiadásánál meg sincs említve, hogy a Kazinczy hagyományából való — mégis a megmaradt tömeg is sok becses anyagot tartalmaz, eleget arra, hogy Kazinczy Gábor nevének szép emléket biztosítson." Csanádi méltatja a hagyatékban talált nagyszámú magánlevél jelentőségét, mint gazdag forrásanyagot Kazinczy Gábor életrajzához. Ezekből a levelekből később közölt is szemelvényeket. De nem elégedett meg azzal, hogy csak a kezeügyébe került levelekkel foglalkozzék, nekigyűrkőzött a teljes levelezés kiadásának előkészítéséhez. Munkáját felidézi egy felhívás, melyet 1886-ban a Zemplén с lapban tett közzé ezzel a címmel: Kérelem Zemplén megye t. közönségéhez:™ „Bizalommal fordulok Zemplénmegye hazafiúi közönségéhez, kérve azokat, kikkel Kazinczy Gábor valaha levelezésben állott, hogy az által írt leveleket — amennyiben megvannak — alulírottnak rövid időre átengedni méltóztassanak. E kérelem indoka a cél: egyrészt Kazinczy Gábor emlékét föleleveníteni és maradandóvá tenni, másrészt a hazai irodalmat egy kinccsel gazdagítani. Kazinczy Gábort ugyanis az új nemzedék alig ismeri. Csak az öregek tudják, hogy egész életét a hazai kultúrának szentelte, hogy ihlet szavával elbájolta a szíveket, és tetszése 32 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. II. Bp., 1893. 157. hasáb. 33 Csanádi Sámuel: Kazinczy Gábor irodalmi hagyatéka. = Fővárosi Lapok 1885. 143. sz. 34 Zemplén. 1886. május. 2. 18. sz. 280