AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 5. (Budapest, 1970)

Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Sándor Ernőné: „Renaissance”. Egy politikai–társadalmi–művészeti és közgazdasági folyóirat története, (1910–1911)

tatásban, a VIII. 25-i 8. számban jelent meg a záróközlemény.

00 Zigánynak még egy rövid levele ismeretes Adyhoz.

81 A költőnek csak Bölönihez írt levelében találunk utalást a Renaissance-szal való kapcsolatáról,

82 amiből kiderül, hogy terve volt egy bizonyos Kabos-cikket is a folyóirathoz adni, ez azonban nem valósult meg. Mint ahogy Zigánynak az az elképzelése sem, hogy Ady állandó munkatársa lesz a lapnak. Nevével ezenkívül csak egyszer találkozunk a Kritika rovat egy ankétjában. A Petőfi nem alkuszik mutat legmesszebbre az ebben az időszakban több fórumon zajló Arany és Petőfi körüli vitákban. Ady nem egyértelmű bálványozással, hanem ellentmondásos igazi valóságában állítja Petőfit példaképül, s főként „az elsikkasztott és meghamisított Petőfi-hagyomány" ellenpólusaként értékeli.

93 Pogány József a Szocializmusban is hozzászól a témához Petőfi és a szocializmus címen, a Renaissance-Ъап pedig Babits Petőfi és Arany Nyugatbeli cikkére adja meg éles hangú, jelentős válaszát, Arany kontra Petőfi című tanulmányában.

94 A kérdés aktuális vetülete az Ady—Babits párhuzam, ebben is harcosan áll ki Ady mellett. Babits költészete és a Nyugat esztéticizmusa ellen pedig a 13. füzetben közölt Polémia című cikkében szintén állást foglal.

95 Pogány József a marxista módszer első alkalmazóinak egyike. Számos helyes, időtálló megállapításán kívül vulgáris megfogalmazásokkal is találkozunk, éppen a Renaissance hasábjain is. Kiss Józsefről írt tanulmánya az osztályszempontok túlzott alkalmazásának példája.*

9 A kritikai rovatban többnyire jó érzékkel ismerik fel az értékes műveket, Ambrus Zoltán, Móricz, Szini Gyula, Kaffka Margit, Kosztolányi, Bíró Lajos kerülnek többek között ismertetésre, a külföldiek közül Leonid Andrejev, Knut Hamsun, Shaw, Wilde, Peter Altenberg, Maeterlinck művei, hogy csak néhány példát említsünk. Filozófiai, történeti munkákkal is foglalkoznak (Nietzsche, Lukács György, Mauthner: Wörterbuch der Philosophie, Grünwald Béla: A régi Magyarország, Brandes: Lord Beaconsfield stb.), javarészt mérték90 Téves a Magyar Irodalomtörténet V. kötetének adata (69—70. 1.), hiszen 1910. januárban a folyóirat még nem is létezett. A tanulmány eszmei-művészi erényei, aktualitása, politikai és irodalmi szerepe köztudott, erről Varga József Ady-monográfiájában (V. J.: Ady Endre. Pályakép-vázlat. Bp. Magvető. 1966.) alapos elemzést nyújt. 91 Zigány Árpád a „Renaissance" szerkesztője, Bp. VII., Damjanich utca 12. feliratú névjegy hátlapján 18. VII. 910. keltezéssel: „Kedves Mester, Elküldtem a Petőfi-cikkért, ha kész. Nagyon szeretném már látni önt: — lehet kimenni egy barátságos beszélgetésre? Sokszor köszöni és köszönti tisztelő igaz híve Zigány." OSZK-Kézirattár. 1941. 6. sz. Adyhagyaték. 92 Ady Endre — Bölöni Györgyhöz (Tátrafüred, 1910. júl. 30.) „. .. Az öreg Révészről mi hír? Zigánynak mondd meg, hogy pontos leszek, de Petőfi folytatást ígérhetek csak. A Kabos-cikket a jövő számra, ölel szeretettel Adyd" (Ady Endre válogatott levelei. Bp. 1956. Magyar Századok. Vál. rend., elősz. jegyz. Belia György. 330. sz-al jelzett levél.) Bölöni válasza: „. .. Zigánnyal beszéltem, Petőfi 'vasodat várja, a jövő számra pedig a másik beígért cikket. Öreg Révész egy sort sem írt..." (MTA Kézirattár. К 6/15—18. 1910. aug. 2. kedd a „Világ" levélpapírján.) 93 Somogyi Sándor: Irodalomtudományunkról, múltjáról szólva. MTA Nyelv, és írod. t. OK. XXIV. k. (1967). 1/4. sz. 94 R. II. XI. 25. 14. sz. 514—522. 1. 95 R. II. XI. 10. 13. sz. 445—447. 1. 96 R. 1911. I. 10. 1. sz. 40—47. 1. 218