AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 5. (Budapest, 1970)

Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Vértesy Miklós: Az Egyetemi Könyvtár a Horthy-korszakban

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR A HORTHY-KORSZAKBAN* VÉRTESY MIKLÓS I. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG BUKÁSA UTÁN A Tanácsköztársaság rövid hónapjai alatt a magyar könyvtárügy előtt sohasem sejtett ragyogó távlat, a szinte korlátlan fejlődésnek az ígérete tűnt fel. A jövő útját az Országos Könyvtárügyi és Bibliográfiai Intézet alapítása, a szervezett könyvtárosképzés, a közművelődési és szakkönyvtárak gazdag hálózata, mintakönyvtárak felállítása, a középiskolákban s az egyetemeken könyvtárügyi előadások tartása, központosított könyvkötés és sok egyéb részben megvalósított, részben a megvalósítás útjára lépett terv jelezte. A könyvtári megbízottak felszólítására az Egyetemi Könyvtár vezetősége is kidolgozott egy sok évre szóló reformtervezetet. Szó esett ebben új szakrendszerről, az olvasók használatára felállítandó leíró katalógusról, liberálisabb kölcsönzési rendről és minden fontosabb tudományszak részére szakreferensek kinevezéséről.

1 Mindeme szép terveket derékban törte ketté a proletárdiktatúra bukása. Az ellenforradalom évei következtek, amikor hosszú ideig nem volt mód a fejlesztésre, nem akadt pénz még a legszükségesebb beszerzésekre sem, és amikor nem kerülhetett sor semmiféle reformra. Az Egyetemi Könyvtár, melyet a forradalmak idején semmiféle lényeges veszteség nem ért,

2 a Horthy-korszakban a monarchia idején kialakult keretek közt folytatta életét. Az új korszak nagyon érzékeny létszámcsökkentéssel kezdődött. Az 1920. * A tanulmány főbb forrásai: 1. A könyvtár irattára. Jelölése a jegyzetekben: EK. 2. Az évi jelentések. Jelölése: Jelentés .. ,-ről. összegyűjtve a kézirattárban G 917 számon. Gyakran, így például a raktárátépítésről, az ajándékképp kapott könyvtárakról szóló fejezetben nem utalok minden egyes tételnél rájuk. 3. A könyvtárbizottság üléseiről készített jegyzőkönyvek. Jelölése: KB. .. .-én. 4. Az 1933 óta az Egyetemi Könyvtárban dolgozó szerzőnek személyes tapasztalatai. Hálás köszönetet mondok dr. Izsépy Edit kartársnőmnek, aki a könyvtárnak a húszas évekre vonatkozó irattári anyagát kicédulázta, és jegyzeteit átengedte nekem feldolgozásra. 1 EK. 493/1919. Bővebben: Kőhalmi Béla: A magyar Tanácsköztársaság könyvtárügye. Bp., 1959. 67—71. 1. 2 Az igazgatóság egyetlen kárt tudott csak felemlíteni: 1919 júniusában a könyvtár számlájára 114 fizikai és kémiai tankönyvet vásároltak a Marx—Engels Munkásegyetem részére. A 114 kötetből 81 elveszett, értékük 1349 korona volt. EK. 364/1920. 123