AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Könyvtárunk és egyetemünk története - Pálvölgyi Endre: Az Egyetemi Könyvtár 17–18. századi katalógusai

Magisztrátust (a Szenátus utódát)

58

, hogy a katalógusokat a könyvtárosokkal vetesse elő,

59 erre azonban csak 1785 májusában került sor.

60 A katalógusok senkinek sem hiányoztak, hiszen a könyvtár kapuit csak 1786 nyarán nyitották meg a közönség előtt.

61 Az aboliciós könyvek beözönlése 1785 áprilisában indult meg, és az első hullám 1788-ig tartott, de ezután sem maradt abba, még 1796-ban is szállítottak be könyveket.

62 A könyvtári munka főterülete ezekben az években az abolíciós könyvanyag kiválogatása, szétosztása, elárverezése volt, és az ezzel járó adminisztratív és pénzügyi teendők teljesen igénybevették mind az EK, mind főhatóságai idejét és energiáját. A becslések szerint a könyvtárba ily módon beáramlott könyvek száma kb. 8-10 000 kötetre tehető, és velük az állomány 1790-ben 20-22 000 kötetre nőtt.

63 Ilyen hatalmas gyarapodás mellett nem meglepő, hogy 1785 után az iratanyagban nem esik több szó a könyvtár katalógusairól, a felügyeleti szervek belátták, hogy a szinte naponként változó könyvanyagról a megnövekedett feladatok mellett a könyvtár munkatársai nem képesek napra kész katalógust vezetni. Ezekben az években csupán a vásárolt vagy ajándékba kapott könyvekről készült címleírás, a nagymennyiségű abolíciós anyagot nem dolgozták fel. Tóth András azt írja, hogy a Pestre költözésig két ízben is „újraírták" a katalógust (5b.),

64 valójában a második „újraírás" már Pesten ment végbe. A katalógusban található címleírásoknak eddig már két rétegével ismerkedtünk meg. A pesten készült bejegyzések a harmadik rétegbe tartoznak. Az új bejegyzéseket könnyű megkülönböztetni a budaiaktól, mert címleírási elveik eltérőek. Ez a legfrissebb réteg azokra a szabályokra épült, amelyeket Bretschneider alkalmazott a javítások során. A leglényegesebb eltérés a címrendszó alatt felvett művek esetében mutatkozik. Ezeket nem az első szó alatt, hanem az első főnév alatt vették fel. PL: „Ausführung (Vorläufige)", „Abhandlungen (Parisische)", „Sidus (novum) Eloquentiae ...". Ezekben az esetekben a főnév előtt álló szavak hátra vetését ugyanúgy kerek zárójellel jelezték, mint a szerzők nevének sorrendi változását. A névelőt és a prepozíciót nem vetették hátra, de a betűrendbe sorolásnál nem vették figyelembe. PL: „L'Agronome, ou Dictionnaire" az A betűhöz került, „lieber Sprache" az S-hez, stb. Első ízben találkozunk utalókkal azonos szerző különböző névformái esetében. Pl.: „Aeneae Sylvii" alatt az A betűnél is készültek címleírások, de II. Pius alatt is, és utóbbiról utaltak az előbbire: „Pii II. Pont. Max. vid.: Aeneae Sylvii." A nevekhez tartozó prefixumokkal kapcsolatosan nem tudtak határozott döntésre 58 1784. március 10-én II. József feloszlatta az Egyetemi Tanácsot, amely 1785. jan. 8-ig ideiglenesen tovább működött. Ezután az egyetemi ügyek intézését az egyetemi magistratus vette át (ld. Pauler: i.m. 209-10. p.). 59 EK It. 1785. ápr. 18., ápr. 29. 80 EK It. 1785. máj. 3. V.o. az 1785. ápr. 18-1 ultimatum külzetére rávezetett feljegyzést. 61 Tóth: Szerzetesrendek. 121. p. 62 Tóth: Szerzetesrendek. 140-141. p. 63 Lm. 126. p. 61 Tóth: Szerzetesrendek. 121. p. 54