AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Könyvtárunk és egyetemünk története - Pálvölgyi Endre: Az Egyetemi Könyvtár 17–18. századi katalógusai

Magisztrátust (a Szenátus utódát) 58 , hogy a katalógusokat a könyvtárosokkal vetesse elő, 59 erre azonban csak 1785 májusában került sor. 60 A katalógusok sen­kinek sem hiányoztak, hiszen a könyvtár kapuit csak 1786 nyarán nyitották meg a közönség előtt. 61 Az aboliciós könyvek beözönlése 1785 áprilisában indult meg, és az első hullám 1788-ig tartott, de ezután sem maradt abba, még 1796-ban is szál­lítottak be könyveket. 62 A könyvtári munka főterülete ezekben az években az abolíciós könyvanyag kiválogatása, szétosztása, elárverezése volt, és az ezzel járó adminisztratív és pénz­ügyi teendők teljesen igénybevették mind az EK, mind főhatóságai idejét és ener­giáját. A becslések szerint a könyvtárba ily módon beáramlott könyvek száma kb. 8-10 000 kötetre tehető, és velük az állomány 1790-ben 20-22 000 kötetre nőtt. 63 Ilyen hatalmas gyarapodás mellett nem meglepő, hogy 1785 után az iratanyagban nem esik több szó a könyvtár katalógusairól, a felügyeleti szervek belátták, hogy a szinte naponként változó könyvanyagról a megnövekedett feladatok mellett a könyvtár munkatársai nem képesek napra kész katalógust vezetni. Ezekben az években csupán a vásárolt vagy ajándékba kapott könyvekről készült címleírás, a nagymennyiségű abolíciós anyagot nem dolgozták fel. Tóth András azt írja, hogy a Pestre költözésig két ízben is „újraírták" a katalógust (5b.), 64 valójában a második „újraírás" már Pesten ment végbe. A katalógusban található címleírásoknak eddig már két rétegével ismerkedtünk meg. A pesten készült bejegyzések a harmadik rétegbe tartoznak. Az új bejegyzéseket könnyű megkülönböztetni a budaiaktól, mert címleírási elveik eltérőek. Ez a legfris­sebb réteg azokra a szabályokra épült, amelyeket Bretschneider alkalmazott a javítá­sok során. A leglényegesebb eltérés a címrendszó alatt felvett művek esetében mutat­kozik. Ezeket nem az első szó alatt, hanem az első főnév alatt vették fel. PL: „Aus­führung (Vorläufige)", „Abhandlungen (Parisische)", „Sidus (novum) Eloquen­tiae ...". Ezekben az esetekben a főnév előtt álló szavak hátra vetését ugyanúgy kerek zárójellel jelezték, mint a szerzők nevének sorrendi változását. A névelőt és a prepozíciót nem vetették hátra, de a betűrendbe sorolásnál nem vették figye­lembe. PL: „L'Agronome, ou Dictionnaire" az A betűhöz került, „lieber Sprache" az S-hez, stb. Első ízben találkozunk utalókkal azonos szerző különböző névformái esetében. Pl.: „Aeneae Sylvii" alatt az A betűnél is készültek címleírások, de II. Pius alatt is, és utóbbiról utaltak az előbbire: „Pii II. Pont. Max. vid.: Aeneae Sylvii." A ne­vekhez tartozó prefixumokkal kapcsolatosan nem tudtak határozott döntésre 58 1784. március 10-én II. József feloszlatta az Egyetemi Tanácsot, amely 1785. jan. 8-ig ideig­lenesen tovább működött. Ezután az egyetemi ügyek intézését az egyetemi magistratus vette át (ld. Pauler: i.m. 209-10. p.). 59 EK It. 1785. ápr. 18., ápr. 29. 80 EK It. 1785. máj. 3. V.o. az 1785. ápr. 18-1 ultimatum külzetére rávezetett feljegyzést. 61 Tóth: Szerzetesrendek. 121. p. 62 Tóth: Szerzetesrendek. 140-141. p. 63 Lm. 126. p. 61 Tóth: Szerzetesrendek. 121. p. 54

Next

/
Thumbnails
Contents