AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Filozófiai és történelmi tanulmányok - Szilágyi István: A Magyarországi Szocialista Munkáspárt megalakulásának előzményei

vezetben a vasesztergályosok körében, a MEMOSZ-ban az ácsok, festők és cementipari munkások között, a cipészek szakszervezetében, valamint a magántisztviselők körében a banktisztviselők között, ahol a tagok jelentős része munkanélküli volt.

29 Miután az ellenzéki mozgalom tovább folytatta munkáját, kidolgozta a vázlatosan ismertetett programját, a Szociáldemokrata Párt vezetősége elérkezettnek látta az időt, hogy erélyesen fellépjen az ellenzéki mozgalom vezetőivel szemben. így akarta elejét venni a mozgalom további elterjedésének. Az alább ismertetendő intézkedéseivel azonban éppen az ellenkezőjét érte el, mert a mozgalom terjedésének adminisztratív intézkedésekkel már nem lehetett gátat venni. A baloldali munkásság körében már olyan nagy volt az elégedetlenség, hogy mindez csak olaj volt a tűzre. 1924. dec. 15-én Vági Istvánt és több társát kizárták a pártból. A kizárás közvetlen oka az volt, hogy egy Láng Gépgyári munkásértekezleten a Párt politikáját a vasmunkások előtt szigorúan megkritizálta.

30 Ezt a pártfegyelem megsértésének tekintették. A II. Internationale még Vágiék kizárása előtt kísérletet tett arra, hogy az ellenzéket és a hivatalos pártvezetőséget összebékítse. Ezen a tárgyaláson az ellenzéket 3 tagú küldöttség képviselte, Weishaus Aladár, Hajdú Henrik és Szilágyi Gyula személyében. Az Internationale határozatban erkölcstelennek bélyegezte meg a Szociáldemokrata Párt és a kormány között 1921-ben létrejött egyezséget. Az ellenzéki mozgalmat jogosnak ismerte el. A pártvezetőség azonban saját felső fórumának ezen határozatát semmibe sem vette, és az ellenzékkel szemben eddig tanúsított elutasító magatartásán semmit sem változtatott.

31 A MÉMOSZ a vezetőség munkájának kritizálása miatt 1924 decemberében 13, majd 1925 január 21-én újabb 11 tagját zárta ki a szövetségből, csupa olyan embert, akik évtizedes áldozatkész munkásságukról voltak közismertek. A kizártakról azt híresztelték, hogy bolsevikok, Moszkva ügynökei, a fajvédőkkel és a kormányzattal együtt konspirálnak. így akarták a munkásság jobb életkörülményeiért küzdő mozgalmat elszigetelni. A budapesti ács szakosztály január 25-én méltó választ adott a központ önkényeskedésére. Külön küldöttséggel meghívta a kizártakat, és egyhangú lelkesedéssel megválasztotta őket a vezetőségbe. A MÉMOSZ Központi Vezetősége azonban rendőri segédlettel szerzett érvényt kizárási határozatának.

32 Az ellenzék nem hátrált meg, és az ácsmunkások jó részének bizalmát továbbra is élvezte. A MÉMOSZ székházban levő 15-ös SZDP körzetben nagy viták voltak a párt vezetői és Vágiék között. Az ellenzékiek meggyőzően magyarázták, hogy miért harcolnak a Szociáldemokrata Párt megalkuvó vezetői ellen.

33 A kizárt ellenzéki vezetők egy ideig továbbra is részt vettek a pártgyűléseken, és igyekeztek leleplezni a vezetőség opportunista politikáját. Azonban hamarosan 29 P. T. I. Archívum. 27245. 30 P. T. I. Archívum 29192. 31 P. T. I. Archívum Bpest. Törvényszék/8771. 434. 1. 32 P. T. I. Archívum É. H. I. 1925. 4. 33 P. T. I. Archívum. H-K 81. Krieszli Jánosné sz. Buch Janka visszaemlékezései. 368