AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)
Filozófiai és történelmi tanulmányok - Szilágyi István: A Magyarországi Szocialista Munkáspárt megalakulásának előzményei
zik, meg vagyunk győződve, hogy a magyar proletariátus egységes abban a törekvésben, hogy benne belső harcok ne folyjanak, mert megbomolva sokkal későbben érne célhoz, mint így, ha együttes erővel törünk effelé a cél felé. Az uralkodó osztály nem fog nekünk adni az emberi jogokból egy jottányit sem addig, amíg könyörgünk, amíg bátor férfiakhoz méltóan fel nem lépünk egységes akaratunkkal. Az egész proletariátus nyomására, parancsoló szavára, ki fogjuk kényszeríteni belőlük azt, amit erőnk és a történelmi viszonyok lehetővé tesznek." 24 ' A XXII. Pártgyűlésen az ellenzék ugyan visszavonulni kényszerült, de az ellenzéki mozgalom valójában nem szűnt meg, sőt a gazdasági nehézségek, a szanálás következtében tovább fokozódott. A Szociáldemokrata Párt vezetősége a pártgyűlésen tett ígéreteit nem váltotta valóra. A baloldali munkásság elégedetlensége ezért még jobban nőtt. Az ellenzéki mozgalom vezetői ezeket látván ismét összejöveteleket tartottak és kidolgozták az alábbi ellenzéki programot. 25 A magyarországi szociáldemokrata ellenzék programja 1. A magyarországi ipari munkásság szociális helyzete a legrosszabb egész Európában. Keresete mélyen alatta marad a többi országok munkásai keresetének. Szociális törvényekről beszélni sem lehet. Ha a baleset-biztosítás jelenlegi helyzetét tekintjük, elmondhatjuk, hogy baleset, öregség, rokkantság esetére védtelen a magyar munkás. A legszűkebb, legreakciósabb választójog a magyar. Gyülekezési, egyesülési szabadság nincs. A legféktelenebb önkény és legteljesebb védtelenség uralkodik ezen a téren. 2. Miért van ez így? Utolsó koldusszegény-e Magyarország Európában? Ezért kell legtöbbet éheznie és szenvednie, a munkásságnak itt? Korántsem! Magyarország a háború után elvesztette területének 67,3 százalékát. Megtartotta szántóföldjének 43 százalékát. Ha tekintjük, hogy a régi lakosságnak nem is egész a fele él Magyarországon, akkor ma agrártermelését tekintve, aránylag sokkal több jut egy személyre, mint a szomszédos országokban. A legutóbbi terméseredmény 20 millió mázsa búza volt. Egy emberre kb. két és fél mázsa jut. Ez majdnem legjobb átlag egész Európában, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági termelés a legelmaradottabbak egyike, helyes földbirtok- és termeléspolitika mellett játszva lenne a kétszeres eredmény elérhető. Magyarországon ugyanis a nagybirtok régi szántóföld állományának több mint hetven százalékát megtartotta. A nagybirtok minden modern gazdálkodásnak mereven ellene szegül. A kisbirtokost senki sem ismerteti meg a többtermelés legegyszerűbb módszereivel. A mezőgazdasági ipar fejlődésének nagyszerű előfeltételei vannak Magyarországon. Az ország mezőgazdasági termelését illetőleg gazdag, mégis koplal, és rongyos itt nemcsak az ipari munkás, hanem a mezőgazdaságból élők nagy tömege is. 3. A háború előtti 2-3 évtizedben nagyfokú iparosodás indult meg az Ausztriával való szoros kapcsolat ellenére. Ez az iparosodás most folytatódott a fejlődésre P. T. I. Archívum. SZDP 1924. évi pártgyűlése. 258. 1. A Magyarországi munkásmozgalom 1919-1929. 59. 1. 365
