AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Az egyetemi könyvtár állományából - Donáth Regina: Egy magyar főúr tervezete az ország rendezésére a török hódoltság után

mellett vezetnek be új jogrendszert, illetőleg törvénykezési rendet. Ebben az országban az alkotmány és a jogszolgáltatás oly szorosan összefüggnek,

69 hogy egyiket a másik nélkül megváltoztatni nem lehet. Egyáltalában ügyelni kell arra is, hogy az ország törvényeinek eltörlése, vagy megváltoztatása szóba se kerüljön, mert ez a többi reformterv sorsát is veszélyezteti. Ennek figyelembevételével mégis kijelenti, hogy a perrendtartás (modus et ordo processualis), ami eddig különböző okokból eléggé zavaros volt, valóban reformra szorul. De ez a reform sem az eddig szokásos jogszolgáltatás és egyáltalában a magyar nemesi jog lényegét nem érintheti. A legfelsőbb törvénykezési fórum a hétszemélyes tábla volt eddig. Ennek helyét a királyi titkos tanács veszi át.

70 Természetesnek látszik ez a változtatás azért, mert a tanácsnak, mint a hétszemélyes táblának is, egyaránt a nádor az elnöke. A Proiectumnak az a javaslata, hogy a legfelsőbb fokon ítélkező titkos tanács ne szótöbbség, hanem a nádor, mint a király képviselőjének döntése alapján hozzon ítéletet, lényeges, de nem új változtatás. Megfelel ez az új rend a régi királyi törvénykezésnek, amikor még a királyok tanácsadóikkal együtt ítélkeztek. Az Ew. ebben a tekintetben is nagyon radikális és a Tripartitumot mindenestől megakarja szüntetni.

71 A P. a Verbőcziánus igazságszolgáltatási renden az alsóbbfokú bíróságok ügykörének rendezése során sem akar nagyobb változtatásokat eszközölni. A király nevében ítélkező legfelső törvényszék alatt közvetlenül a királyi tábla áll. Módosítására három lehetőséget lát a szerző. Vagy all. paragrafusban említett subdicasteriumokhoz kell a táblát két részre osztva csatolni, vagy a három districtus szerint három tábla legyen az alszemélynök, az alnádor és az alországbíró elnöklete alatt. Végül azonban egy harmadik megoldást ajánl. A királyi tábla maradjon meg egységes szervezetében.

72 De hogy a közönség számára könnyebben elérhető legyen, évenként kétszer a felső- kétszer az alsó-magyarországi részek számára tartson ülésszakot.

73 Ilyen megoldás mellett szól az is, hogy a fellebbezés azonnal benyújtható lesz a titkos tanácsnál, mint legfelsőbb bíróságnál. Az előző két megoldás azért sem látszik helyesnek, mert nem veszi számba, hogy a jogászok nem egyúttal politikusok is. Már pedig a kerületi igazgatásban (erre épülne a három tábla működése) az utóbbiak visznek fontosabb szerepet. (Ugyanis, mint ülnökök a kerületek főtisztviselői jöhetnének szóba). így el lehetne kerülni az ítélőmesterek, az alnádor és az alországbíró huzamosabb távollétét, hiszen ezek a tábla jó működéséhez együttesen szükségesek. Több tábla esetén továbbá a joggyakorlat egysége is kérdésessé válik.

74 S ha a tábla egysége megszűnik, a kerületi táblákhoz kirendelt 69 „Concatenata enim sunt omnia iura Ungarica, ratioque unius pendet ab alia, et tandem Centrum Justitia et Status rei solvit." Uo. i.h. 70 ,,Et quidem quae hactenus per viam appellationis ad supremam septemviralem sédem perducebantur, ad consilium pertractum Intimum Regio-Hungaricum referantur ... Uo. 21. § 509. p. 71 Mayer i.m. 45. 1. 72 „Postrema verő et fere optima modalitás ea est ut maneat Tabula Regia iudiciaria, ut est, iam ad legum formalitatem instructa ..." Coll. Hev. 33. Tom. 22. § 510-511. pp. 73 „Quotannis bis pro superioribus et bis pro inferioribus regni partibus statis temporibus iudicia maiora et minora pro solido celebret. Uo. 22. § 511. p. 74 „Sed et dirrormitas subinde tabularium iudiciorum verenda esset ..." Uo. 22. § 512. p. 302