AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Az egyetemi könyvtár állományából - Donáth Regina: Egy magyar főúr tervezete az ország rendezésére a török hódoltság után

EGY MAGYAR FŐÚR TERVEZETE AZ ORSZÁG RENDEZÉSÉRE A TÖRÖK HÓDOLTSÁG UTÁN DONATH REGINA Hevenesi Gábor (1656-1715) volt - a tudománytörténet szerint - Magyarországon az úgynevezett oknyomozó történetírás egyik első meghonosítója.

1 Nagy terveiből nem sok, szinte semmi más nem valósult meg, mint publikáció. De igaz az is, hogy Hevenesi nem kiadási (publikációs) céllal készítette gyűjteményét, hanem a forrásgyűjtő célkitűzésen túlmenően azért is, hogy a magyarországi katolikus egyházi birtokokra vonatkozó lényeges jogbiztosító iratokat egy helyen tegye fellelhetőkké. Ezért támogatta ezt a munkálatot Kollonich anyagilag is.

2 Pragmatikus történetírói törekvésének mégis sokat köszönhet a magyar történetírás és különösen sokat könyvtárunk. Az Egyetemi Könyvtár kézirattárának legnagyobb értékei közé tartoznak a három barokkori történetíró Hevenesi, Pray és Kaprinay nevével jelzett hatalmas másolatgyűjtemények kötetei.

3 Hevenesi és két utódja nem csupán maguk foglalkoztak az őket érdeklő okleveles és egyéb aktaanyag lemásolásával, hanem baráti szívességből, de még inkább a Kollonich által rendelkezésre bocsátott jelentős anyagi támogatásból, továbbá rendi és hivatalos kapcsolataik révén igen sok másolat került kezükbe.

4 Az így összegyűjtött anyagot őrzi az Egyetemi Könyvtár, még a múlt században készített gondos nyomtatott katalógussal könnyítve meg az értékes kollekciók használatát.

5 1 Hóman Bálint: Történetírás és forráskritika. (Bp. 1938.) c. gyűjteményes kötetében a kérdéssel az alábbi tanulmányok foglalkoznak: a) Kishevesi Hevenesi Gábor. A magyar történeti forráskutatás első szervezője. 337-351. 1. b) Tudományos történetírásunk megalapítása a XVIII. században. 365-366. ]. c) A forráskutatás és forráskritika története Magyarországon. 393-397. 1. (A Collectio részeinek felsorolásával.) 2 Az általa létrehozott forrásgyűjtő és másoló munkaközösség, vagy iskola legkiválóbb tagja Kaprinay István, aki továbbfejlesztette mestere gyűjteményét, de a jezsuita rend feloszlatása után szirtén nem tudta megvalósítani terveit. Tóth Andrásnak köszönhetjük annak megállapítását, hogy Hevenesi és iskolája gyűjtőmunkájával olyan anyag birtokába jutott, melyek az abszolutista államrend és birtokjogi okokból a Neoacquistica Comissio számára veszélyt jelentettek. = Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei. III. 131-133. 1. 3 Vö. Hóman Bálint: Kishevesi Hevenesi Gábor. 343-345. 1. 18-32. jegyzet. Tóth András: „Holt" kéziratgyűjtemények élete. = MKSz. 1958. 42-50. 1. 4 Ld. 1. jegyzet és Gerendás Ernő: Hevenesi Gábor. (1656-1715) = Száz jezsuita arcél. Szerk. Gyenis András. Bp. 1941. II. 450-469. 1. 5 Catalogus manuscriptorum Bibliothecae Reg. Scient. Universitatis Budapestinensis. IL Tom. 2—3. pars. Litterae originales et collectiones. Bp., 1894. 397-700.1. A Hevenesi gyűjtemény a jelenlegi kézirattári felállításban 91 kötet. is* 291