AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Könyv- és könyvtártörténet - Kalmár Lajos: A stockholmi Bibliotheca Christiniana

тятшшвттчт I и i и Г»

'» A STOCKHOLMI BIBLIOTHECA CHRISTINIANA.

1 KALMÁR LAJOS I. A XVII. századnak egyik legműveltebb és olyannyira különös alakja Krisztina svéd királynő, hogy az európai udvarokban csakhamar állandó kedvenc beszédtéma lett tudása, különc élete és környezete. Zsenialitását az ősi Vasa család örökségeként kapta, mivel ez a nemzetség vagy lángelméket, vagy súlyos elmebajos utódokat adott Európának. Gusztáv Adolf - Krisztina atyja - azonban kivételképpen erős fizikumú, lelkileg is kiegyensúlyozott egyéniség volt. Felesége, a művelt brandenburgi Mária Eleonóra hisztérikus természetű, minden lágyság, kedvesség nélküli asszony hírében állott.

2 Elképzelhető milyen tébolyodottá vált, majd mély letargiába süllyedt, amikor 1620-ban született kislánya közvetlenül a szülés után, még név nélkül meghalt. Második leánya 1623-ban született, és Krisztina nevet kapott, de már tizenegy hónapos korában meghalt ő is. Ilyen előzmények után született 1626 dec. 8-án harmadik leánya, - a későbbi királynő - akit ugyancsak Krisztinának kereszteltek. A bomlott idegzetű Eleonóra gyűlölte leányát, mert ennyi szenvedés után fiút szeretett volna.

3 Anyjának ellenszenve átragadt a dajkákra is, akik a kisleányt többször ledobták, hogy ily módon szabadulhassanak meg tőle. így lett egész életére ferde vállú.

4 A kis Krisztina tehát anyjától az idegbajt, a Vasa-családtól pedig a lángelmét örökölte. Mégis büszkén írta később Önéletírásában, mily boldogság számára, hogy leánynak születhetett, mert „ha férfinak születtem volna, a szokás és a példa 1 A jelen tanulmány, amely - a téma szerteágazó nagy terjedelme miatt - Krisztina királynő könyvtára történetének csak svédországi szakaszával foglalkozik, elsőnek kísérli meg, hogy összefoglaló képet adjon a stockholmi Bibliotheca Christinianaxól. Könyvtárosainak működését is kizárólag erre a körre szűkítve tárgyalom. Ebben a tárgykörben mai napig is Harald Wieseigren: Drottning Kristinas Bibliotek och Bibliotekarier című 1901-ben Stockholmban megjelent értekezése az egyetlen munka, amely - hiányosságai ellenére — vázlatos útmutatást és szempontokat adott munkámhoz. A tanulmányban közölt néhány idézet Szentimrei Márton fordítása {Svédországi Krisztina с Bp. 1882-ben megjelent művéből); a többi svéd nyelvű korabeli dokumentum és levélrészlet a szerző fordítása. 2 Illustrerad svensk litteraturhistoria av Henrik Schuck och Karl Warburg. (Tredje, fullständigt omarbetade upplagan. Utgiven av Henrik Schuck.) Andra delen: Reformationstiden och Stormaktstiden. (Stockholm 1927.) [Továbbiakban: 111. svensk litt. IL] 3 Hjalmar Guldfjäril: Om svenska princessor. Historiska anteckningar sveriges quinnor. (Stockholm. 1854.) 4 Szentimrei Márton; Svédországi Krisztina. Élet és korrajz. (Bp. 1882.) 12* 179