AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 4. (Budapest, 1968)

Könyvtári gyakorlat - Déri Miklósné: Katalógushasználat az Egyetemi Könyvtárban

foglalkozás m. t. k. % téma k. % foglalkozás + + egyetemi hallgató 83 17 89 67 11 egyet, oktató, kutató 100 89 67 33 tanár, könyvtáros, levéltáros, író 100 75 25 mérnök, orvos, jogász, művész 100 80 20 nyugdíjas, középiskolás, egyéb 60 40 75 25 összesen % 85 15 84 16 zatok adatait nem nézhetjük önmagukban; a könyvtárosok segítségül kérésének aránya (1. később) feltétlenül befolyásolja a fenti eredményeket. A tétel-keresésekkel csak az egyetemi hallgatóknak és a nyugdíjasoknak volt problémájuk. A magasabb képesítésűeknek a leíró katalógus használata nem okozott nehézséget. (Középiskolásokra vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk: valószínűleg náluk is nagyobb volna a hibaszázalék.) A hibaforrások analizálásakor azonban kitűnt, hogy — Jackson eredményeihez hasonlóan — a sikertelen témakeresések nagyobbrészt a katalógus hiányosságaiból adódtak, szemben a sikertelen tétel-keresésekkel, amelyek főként az olvasó magatartásának az eredményei voltak. így tehát az olvasók foglalkozás szerinti megoszlását nem tekinthetjük jellemző faktornak a sikereteíen téma-keresések elemzéséhez. A KERESÉS CÉLJA Öt fő csoportot különböztettünk meg a keresés célja szerint. Tanulmányok cím alá soroltuk mindazokat a kéréseket, amelyeknek vizsgára való felkészülés, szemináriumi vagy szakdolgozat megírása, kötelező irodalom olvasása volt a célja. Tudományos munkán egy könyv, cikk megírására, tudományos előadás megtartására való felkészülést értettünk. Gyakorlati célnak neveztük a rádiókészítéshez, fényképezéshez, fordításhoz, sőt a kisebb szerkesztési munkákhoz igényelt irodalmat is. Az érdeklődést a szórakozástól az különböztette meg, hogy míg az utóbbinál az olvasás célja semmi határozottra nem irányul, érdeklődésnek neveztük, ha valaki azért olvasott, hogy képezze magát. Az olvasóknak mintegy kétharmada tehát tanulmányainak folytatásához keresett irodalmat. Ez a csoport főleg egyetemi hallgatókból és középiskolásokból állt. Sorrendben a következő kategória a tudományos munka volt. Az egyetemi oktatóknak és kutatóknak elsősorban ezekre volt szükségük, de a hallgatók kivételével mindegyik megkérdezett igényelte. Szórakozásból főleg az egyetemi hallgatók és az utolsó csoportba soroltak olvastak. Érdeklődés általános cél volt. A gyakorlati okok szerepeltek legkisebb százalékban a keresés céljául. 11