AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Az Egyetemi Könyvtár kézirattárából - Kenyeres Ágnes: Szabó Károly és Kazinczy Gábor. (Adalékok Szabó Károly levelezéséhez)

Ráth még nekem sem válaszolt s így nem tudom, a harmadik fü­zettel (Kézaival) mire határozta .magát, A Galeotusból ki jegyzett helyek értelmezésére nézve lehetetlen meg nem jegyeznem, hogy ott, hol Kegyed a helyes magyar kifejezésre nézve megakad, nekem, ki ez íróval aránylag igen keveset foglalkoztam, még nehezebb a helyest eltalálnom. Mind amellett is, megteszem amit tehetek; valeat quantum valere potest. 12 1. A dux Johannest fejedelemnek adnám, ha el tudnám magammal hitetni, hogy a Horváth- Tóth stb. ország fejedelme czim a XV.-ik<­században valósággal élt volna nyelvünkben; így míg ezt bebizonyítva nem látom, inkább maradnék az idegen herceg mellett, mely azon korban nyelvünkben már bizonyosan nagyon meghonosodott. — Nem lehetne-é a Királyfi, király fia kifejezést használni? (ad formám: Bánfi, Vajdafi stb.) 2. A XI-dik fejezetben a magnificentiat „nagy úri dolognak"-пак. fordítnám; az úriasság újdonszerűbb; s e helyre amaz igen jól, népiesen, jönne ki. — A XXIII-ik fejezetben a Mátyásra vonatkozó magnificus szót, úgy ahogy ott ezen' szó magyarázva van, nagylelkűnek, vagy talán még helyesebben nemeslelkűnek lehetne fordítani. 3. A XVII. fej. mensa panicea-t én sem képzelem máskép értelmez­hetőnek mind Kegyed. A nép még most is úgy eszi a levesfélét. E helyt azonban hús ételről is lévén szó, ez is történhetett a mensa paniceavál, úgy mint most a szalonnát szoktuk enni egy darab kenyéren. 4. XXVIII. fej. „a pápa Galeotust tudományának bizonyságából ítél­vén meg" nem tudom elfogadható-é? 5. uo. Minthogy a tudatlan nép felbőszültén Galeotus halálára ké­szült vala törni; szabad fordítás lenne ugyan; de aligha el nem találná a helyes érteimet e mondásban, mely az eredetiben úgy mint Schwaindtner kiadása, különben is tökéletlen szerkezetű. — A romlott szöveget szóról szóra lefordítani lehetetlennek hiszem; érthetetlen lenne. Fogadja Kegyed szívesen ez igénytelen észrevételeket, s összevetés és bírálat után használja úgy, ahogy használhatja. Egy bizalmas kéréssel rekesztem be e sorokat. Legyen szíves Kegyed tudósítani, megvannak-é Kd gyűjteményében Kazinczy Ferencnek Cserey Farkashoz intézett levelei 1809 utánról, vagy hol vannak? Én a Cserey könyvtárt Krasznán az árverésen 260 Ft 50 kron a mú­zeumnak megvévén 13 a könyvtárban K. F.-nek csak 1805—1809-re ter­jedő leveleit találtam meg egy vastag 4-rét kötetben. Szakadatlan sorban n Kazinczy Gábor ez időtájt foglalkozott Galeotto Marziio Mátyás, királyról szóló művének fordításával. Fordítása 1862-ben Pesten jelent meg. 13 A könyvtár 2618 kötetből állt. Ezzel az anyaggal került az Erdélyi Mú­zeumba az efcső nyomtatott magyar naptár egyetlen teijets példánya. „Ilyen jó vá­sárt az életben többé aligha tehetek" — írta Torma Károlynak 1860. okt. 2-án. <OSZK Kézirattár. Kiadatlan.) ^g Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei III.— 6158 273

Next

/
Thumbnails
Contents