AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Könyvtári elmélet és gyakorlat - Domanovszky Ákos: A leíró katalogizálás tárgyai

aktuális. A csupán potenciális többesség jelenségével azonban annál az előbb említett könyvtárnál is találkoztunk már, amely egy több kiadásban megjelent műnek csak egy kiadásával rendelkezik. Fenti tételünk nemcsak azt jelenti, hogy minden katalogizálásra kerülő elemi tárgy a második és harmadik alapfeladatnak is tárgya, legalább is elvileg — hanem megfordítva, azt is, hogy nincs olyan eset, hogy valamit csak a második és a harmadik alapfeladat tárgyaként regisztrálnánk, elemi tárgyként azonban nem. Ennek a hangsúlyozása fölösleges mindaddig, amíg az első alapfeladat hagyományos megfogalmazása által megadott keretek között maradunk, vagyis amíg feltesszük, hogy az elemi tárgyak mind könyvek — hiszen ahhoz, hogy a legtágabb értelemben vett könyvek kivétel nélkül mind elemi tárgyak, úgysem férhet kétség. Alább azonban meg fogjuk látni, hogy ez az elképzelés korrekcióra szorul, mert az elemi tárgyak egy része nem minősíthető könyvnek a szó legtágabb lehetséges interpretációja mellett sem, s hogy ezek között vannak olyanok, amelyekkel kapcsolatban eléggé kézenfekvőnek látszik a feltevés, hogy katalogizálásukat csak a második és a harmadik alapfeladat teszi szükségessé, másszóval, hogy kizárólag ezeknek az alapfeladatoknak tárgyai, de nem elemi tárgyak. Ez a látszat azonban csal. Ennek bizonyítását csak az e látszatot keltő ,,nem-könyv-tárgyaknak" a megbeszélése során lehet majd elvégezni (1. alább, 44—45. és 48—49. 11.). Addig is bizonyítottinak fogjuk tekinteni a fenti tételt, hogy ti. a katalogizálásnak nincsen olyan tárgya, amely csak a második és/vagy a harmadik alapfeladat tárgya, Щ. e feladatok egyedi tárgyainak komponense volna anélkül, hogy egyúttal elemi tárgy is lenjne. AZ ELSŐRENDÚ ELEMI TÁRGYAK Vegyük most sorra az elemi tárgyak különböző fajtáit. Abból, hogy a második és a harmadik alapfeladat egyedi tárgyainak építőkövei kizárólagosan az elemi tárgyak, következik, hogy az elemi tárgyak számbavétele és rendszerbe foglalása egész témánk sútyponti feladata. Ha ezt elvégeztük, akkor elvégeztük annak az alapanyagnak a számbavételét és rendszerezését is, amelyből a második és a harmadik feladat egyes összetett tárgyai felépülnek, —• vagyis a második és a harmadik alapfeladat tárgyainak vizsgalata terén jelentkező feladataink legjelentékenyebbikét is. Az elemi táirgyak számbavételénél válasszuk kiindulópontul az első alapfeladat hagyományos megfogalmazását. Eszerint, mint tudjuk, az első alapfeladat a könyvtár állományában meglevő egyes könyvekről szóló információ nyújtásában áll — e feladat tárgyai, az elemi tárgyiak, tehát az egyes egyedi könyvek. A ,,könyv" szónak azonban itt a hétköznapi szóhasználatétól erősen eltérő jelentése van — a Párizsi Tervezet ezt, elég ködösen, úgy fejezi ki, hogy „e Tervezetben a könyv szó a hasonló 20