AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Könyvtár-, könyv- és sajtótörténet - Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár története a szerzetesrendek feloszlatása korában (1773–1790)

•példánya a korábbi cenzúrapéldányhoz csak formailag hasonlít; lényegileg amellett jelentkező, kifejezetten közgyűjteményi használatra szánt tudományos példány. Jelentkezésének körülményei arra mutatnak, hogy közigazgatásunk a könyvtár fejlesztését — amíg az államkincstára ebből teher nem hárult! —• fontosnak tartotta. A bizottság kiszállását a könyvtári munkával kapcsolatos különböző panaszok tették szükségessé. Az új katalógus nem nyerte meg a felettesek tetszését; kifogások merültek fel a könyvtár és karok jó kapcsolatát illetően a beszerzés vonatkozásában. A vizsgálat előtt a könyvtárnak jelentést kellett írnia helyzetéről/'

2 E jelentés szerint

13 már a könyvtár külső állapota sem volt biztató, öt helyiségében kb. 12 000 kötet zsúfolódott össze; a visszahozott kölcsönművek elhelyezése nehézségekbe ütközött. A könyvtárosok szerint legalább három új helyiségre lenne szükség, valamint új szekrényekre s a meglevőekben a polcok számának szaporítására. Rossz volt a könyvek külső állapota is: számos mű szorult volna kötésre. Sok kötetben pusztított a szú. A berendezés meglehetősen szegényes volt. A 37 szekrényen kívül 6 hosszú és 15 négyszegletű olvasóasztal és 8 hosszú pad állt rendelkezésre. Szék nem volt; ha kellett, a díszteremből hoztak át. Két régi glóbus, 5 létra, 7—7 tintatartó és porzó, 4 óngyertyatartó és egy koppantó egészítette ki a főváros nagy állami könyvtárának Berendezését. A könyvtárosok újból felvetették az önálló épület, vagy legalább is új olvasóterem létesítésének gondolatát. Az egyetemi vizsgálóbizottság (Molnár János és Vezza Gélbor) jelentése

34 személyi vonatkozásban megállapította, hogy a könyvtárosok fizetésüket nem kapják meg rendszeresen: több mint 2000 Ft volt akkor a hátralék. Elsőrendű feladatként jelölték meg a katalógusok (a könyvtári és az IG) elkészítésiét. Megállapították, hogy az 500 Ft közel sem elegendő a beszerzésre, s hogy még e minimális összeg utalványozása sem rendszeres. A szegényes olvasótermet inkább a kíváncsi látogatók, mint az olvasók látogatják: naponta 7—8 ember fordul ott meg „legendi causa". A professzorok a kikölcsönzött könyveket nem szolgáltatják ren;ö ATUT fol. 5—6. — ASRUB 1780 mart. 11. — EK 1780. s. d. — Kov. Instr. I. 41—42., 49. A vizsgálatra vonatkozóan 1. Bruckner János: A jozefinista kultúrpolitika és az Egyetemi Könyvtár (1780—1784). Magyar Könyvszemle 1956. 115—117 1. 33 Kov. Instr. I. 52—54. — Kov. Adv. I. 11—13. és 426. (itt a szakrendi. táblázat.) — A szuvasodás ellen э Spica celtica (valeriána) levelének és gyökerének szétszórásával próbáltak védekezni. — A berendezésre Kov. Adv. 61—62. A könyvtári napi munkálatokat feltüntető, 1780 november 1. és 1782 augusztus 23. között vezetett „Protocolum (!) diurnum Biibliothecae" c. napló (EK Mss. J. 75:) hasonlóan igein kevés olvasóról ad számot. 34 ASRUB 1780. spat. nr. 4. — ov. Adv. I. 30. — Nem értünk egyet Bruckner (i. m. 116. 1. 17. jegyzet) megállapításával, mely szerint a Kov. Instr. I. 52—54. olvasható 12 megállapítás a bizottság álláspontja lenne. Az Adv. I. 11—13. másolati példányban u. :i. van egy be nem fejezett 13. pont lis. E,nnek alapján úgy látszik, hogy a feljegyzés Kovachich munkája, mégpedig a viszgálatot megelőző időkből. A könyvtár álláspontját ezek alapján ismertettük, — A hátralékos összegre ASRUB 1780. nov. n,r. 19. 112