AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Könyvtári elmélet és gyakorlat - Domanovszky Ákos: A leíró katalogizálás tárgyai

foglalt mű egységesített jegyei alatti regisztrálása; a harmadik alapfeladaté ismét csak az egyes könyveknek a bennük foglalt mű szerzőjének egységesített névformája alatti regisztrálása. A különböző tárgyak és formai jegyek eme összefüggése alapján egy lépéssel tovább mehetünk ez egyes tárgyak anyagi ül. szellemi jellegét illető kérdésre adott válasz terén. Fent annyit áüapítottunk meg, hogy az első alapfeladat tárgyainál az anyagi oldal jobban az előtérbe lép,. nagyobb hangsúlyt kap, mint a másik két alapfeladatéinál. Az. első alapfeladat tárgyai és az anyagi jegyek közötti szoros összefüggés figyelembevételével azonban már úgy fogalmazhatjuk át a tételt, hogy az elsőalapfeladat tárgyainak az anyagi oldala áll az előtérben, a katalogizálásnál erre nagyobb hangsúly esik, mint szellemi oldalukra — ellentétben a másik két alapfeladat tárgyaival.

11 De arról mégsem beszélhetünk, hogy e tárgyak az előbbi esetben tisztán anyagi, az utóbbi esetben tisztán szellemi objektumok lennének, —• a háttérben maradó oldal is érdekli az olvasót, és kihat a katalogizálásra is. Számos olyan szabályunk van, amely az első alapfeladat tárgya, az egyes könyv, katalogizálásának a módját, anyagi jegyeinek címleírói interpretációját és felhasználását, a könyv tartalmától teszi függővé. A második és a harmadik alapfeladat egyedi tárgyainak volumenére, határaira viszont nem egyszer e tárgyak koanponen- . seinek anyagi tulajdonságai gyakorolnak döntő 'befolyást —' erről még' lesz szó. Vegyük most részletesebben szemügyre azt a tételt, hogy az elsőalapfeladat tárgyainak az anyagi oldala áll az előtérben. E tétel kifejezésre juttatja, hogy az ezt az alapfeladatot szolgáló katalógus-bejegyzések nem pusztán anyagi objektumokat regisztrálnak. Hogy a könyv mint a saját anyagi jegyei alatti bejegyzés tárgya is komplex jelenség marad,. s hogy az ilyen bejegyzés sem egyedül a könyv anyagi oldaláról, egy anyagi tárgyról ad hírt, hanem egyúttal az ahhoz tartozó szeüemi tárgyról is, az formailag is szembeszökő az olyan könyveknél, amelyek egyetlen művet tartalmaznak, vagy amelyeknek tartalmában egyetlen műre esik a hangsúly, s amelyeknek az anyagi jegyei nemcsak lényegileg, hanem formaüag is egybeesnek a bennük foglalt mű megkülönböztető jegyeivel. De olyankor is, amikor a könyv és mű jegygarnitúráinak ez a: formai egyezése hiányzik, világos, hogy a könyvek anyagi jegyei alatti bejegyzések egyáltalában nem pusztán anyagi objektumokat regisztrálnák, hanem kétoldalú, szellemi komponenssel is rendelkező objektumokat. Ezen mit sem változtat az, hogy a .mai uralkodó gyakorlat ilyenkor a szellemi összetevő teljesen kielégítő regiszrálásához még egy (esetleg' két) külön, egységesített jegyek alatti bejegyzést is szükségesnek tart.. 11 Az alapfeladatokról szóló fenit idézett cikkemben az első és a másik két alapfeladat tárgyai között ebben a vonatkozásban fennálló ellentétet úgy jellemeztem,, hogy az előbbiek anyagi, az utóbbiak pedig szellemi objektumok. Ez a fogalmazás, túlságosan kiélezte a szóban, forgó ellentétet. 31.