AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Egyéb tanulmányok - Láng József: Katymár község földrajzi nevei

Eszter Katymárral együtt szerepel az okmány cklbam hátaim askodási ügyben. (Iványi. V. 34) A név előfordulása: Ezther. 1428: A helységről ismét hatalmaskodási ügy kapcsán esik szó. (Z. VIII, 243. oki.) A név előfordulásai: ,,. . . Ladislai filii Michaelis de Gezth, Ezther vocate . . ." (Z. VIII. 357. 1.), „. . . ipsius Ladislai, Ezther predicta.. ." (u. o.), ,,... Gregioráus Swkowy dictus in Ezther jobagiones . . ." (u o. 358. 1.). 1431: Geszti László és Töttös László egy kölcsönös perük és keresetük kapcsán kötött egyezség során ismét említés történik Eszterről. (Z. VIII. 330. oki.) A név előfordulásai: ,,.. . inter possesiones Kathmar nostre et Ezter ipsius ..." (Z. VIII. 471. 1.), „. . . dicte possessionis sue Eszter vocate remanere deibeat. . ." (u .o.). 1461: A kalocsai érseknek a lengyeli (— ólegyeni, 1. ott) templomot kirabló és felgyújtó Töttös László és társai ellen eljárást rendelő oklevelében Katymár, Sára stb. társaságban esik szó a helyről. (Z. X. 119. oki.) A név előfordulásai: „... in possessionibus eorum Ezther, Kathmar, Patala . . ." (Z. X. 143. 1.), ,,. . . in dictis possessionibus Ezther, Kathmar, Patala et Sary..." (u. o.). 1470: A Soós család levéltárának egy okmánya említi Esztert. (Iványi V. 34.) A névalak: Ezter, 1481: Zsigmond egy oklevele a Csapi család birtokaként nevezi meg a helyet. (Z. XI. 164. oki.) A név előfordulása: „. . . possessiones Kewlwd, Zenthgyergh, Ezter, Sary . . ." (Z. XI. 293. L). Végül a kalocsai érsek tizedlajtsromában hallunk utoljára a helységről. 1520: Ezther, 1521: Ezthwr. (Cs, D. 185. 1.) A falu, miként Ácsa (1. ott) is, minden bizonnyal a török pusztításnak esett áldozatul, h. Falualja: 9. sz., r. ~ b. Podszelom. m. Fehér híd: 10, h. Híd a Kígyós (1. ott) patakon. Nevét inkább a közeli Bila bara (1. ott) tótól vette (ahová a rajta keresztül vivő út vezet), mintsem — ahogya nép tartja — attól, hogy általában fehérre meszelik. m. Fekete-tó

1

: 4. г., 1. ~ b. Crna bárd ~ n. Crrí Bár' A névnek történeti forrásban is nyoma van. 2864: Czerna Bara: „. . . (:Fekete Tó:) ennek vize, a fenekét képező iszaptól barnás, és mint ilyen Czerna vagy fekete tónak neveztetett el." (Pesty.) A ma élők emlékezetében mint egykori nagy nádas mocsaras terület él, amelynek vize kb. 60— 70 cm mély lehetett. Nyílt víztükre nem volt, ezért halászatra sem vált alkalmassá. A nádját viszont rendszeresen vágták. 1930 táján a területet lecsapolták, az összegyűlő vizet ma egy csatorna vezeti le a Kígyós (1. ott) patákba. A lecsapolás óta a terület rét és legelő. Magyar neve hivatalos fordítás, régebben mindhárom nemzetiség a bunyevác nevet használta. m. Fekete-tó

2

: 5. sz ~ b. Crna bárd ~ n. Cm' Brd. A névnek ugyancsak van nyoma történeti forrásban. 1864: Czerno Bara: ,,. . . lapány széna termő hely, mely az ótt levő Czerno Bara nevű tótól veszi nevi eredetétt." (Pesty.) 1906: Fekete tó (ÁFH2). Az egykori rét és legelő feltörése után ma művelt terület. 318