AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Az Egyetemi Könyvtár kézirattárából - Kenyeres Ágnes: Szabó Károly és Kazinczy Gábor. (Adalékok Szabó Károly levelezéséhez)

Lelkiismeretességére jellemző, hogy szintén kezdettől fogva maga vé­gezte, egyetlen munkatársa segítségével, a csonka vagy hiányos anyag kiegészítését is. „Toldi úrtól úgy értesültem — írja Hunfalvy Pálnak a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárnokának — hogy Telegdi Mik­lós Papa nem Antichristus c. munkája (Nagyszombat 1580 8 r ) Lugossy ajándékából a m. ukadémia könyvtárában megvan, igen szívesen kérem annak csak egy vagy két hétre leendő leküldését, hogy a mi csonka pél­dányunkat, melyből 3 vagy 4 levél hibázik, kiegészíthessem."^ De nem csak gondos kezelője és gyarapítója volt a könyvtárnak, hanem tudós felhasználója is. Könyvtárnoki állásának elfoglalásával egy­idejűleg elkezdte egy cédulakatalógus készítését a könyvtárban levő régi nyomtatványokról: „Könyvtárnoki foglalkozásom közben azon gondolatra jöttem, hogy amennyi XVI., XVII. századi magyar nyomtatvány halá­lom napjáig kezembe kerül, mindnek címét külön lapokra a lehető leg­nagyobb bibliográfiai pontossággal feljegyzem. így remélem, 20—30 esz­tendő alatt, ha addig élek, oly gyűjteményt hagyok a Múzeumnak, mely ritkítani fogja párját az országban.'* Ezzel vetette meg a Régi Magyar Könyvtár alapját. Ezt az anyagot egészítette ki évtizedeken keresztül. Városról városra, könyvtárról könyvtárra járt, hogy felkutassa a köny­vészeti ritkaságokat. Kezdte az erdélyi könyvtárakkal, iskoláikkal, kolos­torokkal, aztán sorra vette a magyarországiakat, A Magyar Történelmi Társulat által szervezett kirándulásokat is felihasználta arra, hogy egy­egy megyében átkutassa a könyvtárakat és a magánházak padlásait. Még a mestergerendákon is könyvek után kutatott — írta megemlékezésében Márki Sándor. Utazásai alatt mindig magánál hordta, évről évre tömöt­tebb fekete bőrtáskában céduláit, amelyeket tréfásan „bankó-céduláknak" nevezett. A nagy országjáró nagy levelező volt. Széleskörű levelezést folytatott könyvtárakkal, könyvgyűjtőkkel, antikváriusokkal, barátaival, hogy az ismeretlenül lappangó könyveket megtalálja vagy megvegye, a könyv­tárban meglevő hiányos, csonka könyveket és folyóiratokat kiegészítse. A duplumok cseréjének szervezését és lebonyolítását is leveleken ke­resztül intézte. Levelezett mint az Erdély TörlénelwA Adatok с kútfő­gyűjtemény szerkesztője. Hozzá is egyre többen fordultak Magyarország­ból és Erdélyből levélben, útbaigazításokért. 6 A történelmi forráskiadvá­nyok ügyében fordult hozzá Kazinczy Gábor is. 7 4 1863. jún. 24. MTA Kézirattár. Kiadatlan. 5 Levél Szilágyi Sándorhoz 1861. okt. 22. OSZK Kézirattár. Kiadatlan. 6 Szabó Károly levelezéslét az OSZK és- a MTA kézirattárában őrzik. 7 Életrajzához: Gál János: Kazinczy Gábor írói ós politikai működése. Bp., 1918; Révay Ferenc Frigyes: Kazinczy Gábor élete a szabadságharc után. Bp. 1941; T. Erdélyi Ilona: Az ifjú Magyarország ós Kazinczy Gábor. Bp. 1965. Levelezése az OSZK, MTA és az EK kézirattárában, számos levele erdélyi könyvtárakban. A Szabó Károlyhoiz írt levelei az Erdélyi Múzeum Egyesület könyvtárából (isme­retlen helyre kerülték. 270

Next

/
Thumbnails
Contents