AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 3. (Budapest, 1966)

Könyvtári elmélet és gyakorlat - Domanovszky Ákos: A leíró katalogizálás tárgyai

Az első kérdésre a válasz elég egyszerű. A leíró katalogizálás tárgyai — egy-két nem jelentős kivételtől eltekintve, amelyekről alább fogunk szólni — összetettek: legtöbbjüknek anyagi és szellemi aspektusa és komponense is van. A könyv szó hétköznapi jelentése világosan egy ilyen összetett tárgyra utal — ahhoz, hogy egy könyv létrejöjjön, múlhatatlanul szükséges az anyagi komponens jelenléte éppúgy, mint a szellemié. De megvan ez a két komponens az összetett tárgyaknál is. A második alapfeladat egy-egy tárgya — nyersen, megközelítően meghatározva — anyagi oldaláról nézve nem egyéb, mint az ugyanazon művet tartalmazó könyvek együttese, szellemi oldaláról nézve viszont maga ez a mű. S ennek a megfelelője áll a harmadik alapfeladatra is; itt a szellemi oldal — ugyancsak nyersen meghatározva —• a szerzői oeuvre. E két oldal azonban a katalogizálás különböző tárgyainál különböző mértékben lép az előtérbe — s ezért a fent feltett második kérdésre a válasz már jóval bonyolultabb, mint amilyen az elsőre adott volt. A plasztikusabb megvilágítás érdekében, Összehasonlításul szóljunk egy szót bevezetőben a tárgyi katalógusok tárgyairól. A tárgyi katalógusok a katalógus-használóknak azt a lényegesen kisebbik hányadát szolgálják ki, amely pusztán egy bizonyos szellemi tartalmat keres, tekintet nélkül annak egyedi megjelenési formájára. E katalógusok közvetlenül tartalmuk, szellemi oldaluk alapján csoportosítják, és teszik hozzáférhetővé a könyveket, ül. az ezekről adott információkat. A tárgyi katalogizálásnál tehát a könyvek szellemi komponense annyira az előtérben áll, hogy a tárgyi katalogizálás tárgyait az egyszerűség kedvéért tisztán szellemi objektumoknak minősíthetnők. Nem ilyen egyszerű a helyzet a leíró katalógusnál. Ez, mint tudjuk, a keresőknek több különböző kategóriáját szolgálja ki — egyrészt azokat, akik egy bizonyos szellemi tartalomnak egy meghatározott anyagi formához kötött megjelenési alakját keresik, vagyis egy bizonyos könyvet; másrészt — nyersen megfogalmazva —• azokat, akiknek egy műre vagy egy szerzői oeuvre-re van szükségük. Az utóbbi két alapfeladat tárgyainak katalogizálásánál nyilvánvalóan e tárgyak szellemi oldala áll az előtérben. A művet kereső olvasót kevéssé érdekli a második alapfeladat egyedi tárgyának az anyagi oldala, vagyis az a könyv-kollekció, amelynek mindegyik tagja tartalmazza a keresett művet; egyáltalában nem ezt a kollekciót akarja megkapni, hanem ennek csak egy tetszőleges, vagy meghatározott tagját, azt, amely a művet, a szellemi objektumot, amire az ő szükséglete valóban irányul, a számára legalkalmasabb formában tartalmazza. Hasonló a helyzet a szerzői oeuvre-t kereső olvasókkal is. Viszont aki egy meghatározott könyvet keres, az már nem tekinthet el igénye tárgyának anyagi oldalától, — hiszen az általa keresett szellemi tartalom itt már egy egyedileg meghatározott anyagi objektumhoz van kötve. Világos tehát, hogy az anyagi oldal itt lényegesen nagyobb hangsúlyt kap az olvasó számára, mint a másik két alapfeladat tárgyainál. Ehhez nem férhet kétség — ha egy 24