AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Egyéb tanulmányok - Hermann Zsuzsanna: Egy humanista karrierje (Balbi Jeromos)

Két másik kéziratról, egy Zonaras és egy Diodorus-kódexről pontosabb értesüléseink vannak. Ezeket Cuspinianus közvetítésével Miksa kérte el a Corvin könyvtárból 1513— 1515-ben. Balbi ebben az esetben a közvetítő és jótálló szerepét játszotta Cuspinianus és a könyvtár között. Miután a kódexeket kikölcsönözte, 1515-ben az ő házában Pozsonyban fordított le Angelus Cospus a Diodorusból 2 könyvet és egy részt a Zonarasból. Utóbbit később Balbi átadta Cuspinianusnak, és nem kapta tőle vissza. Jelenleg mindkét Corvinkódex a bécsi Nemzeti Könyvtár tulajdona.

52 Végül az eltűnt corvinák közt tartanak számon, Massaro ismeretes 1520-i levele alapján, egy Plinius-kódexet, amelyet Massaro Balbinál látott. Massaro, a velencei követ titkára, miután levelében beszámol a Corvin-könyvtár kifosztott állapotáról, megjegyzi, hogy Balbi birtokában van „uno Plinio molto correcto", majd panaszkodik, hogy betegsége miatt csak futólag nézhette át, és nem tudja Balbitói megkapni, mert ez hol Lengyelországban, hol Innsbruckban tartózkodik. Nem tudjuk, mi lett a kódex további sorsa, mindenesetre Massaro 1537-i Plinius-kiadásának Szapolyaihoz szóló ajánlásában arról ír, hogy a kiadást a Corvin-könyvtár kéziratának köszönheti.

53 Pliniusszal kapcsolatban azonban Balbi tevékenyebb résztvételéről is értesülünk egy röviddel a Massaroé előtt írt levélből. Ez Calcagnininek, már más vonatkozásban említett, Zieglerhez intézett levele, amelyben sóvárgással ír Zieglemek Balbival együtt folytatott Plinius-tanulmányairól.

54 Valószínűleg, Balbi időközben elért tekintélyén kívül, ez a közös tanulmányozás is sugallta Zieglernek 1525~ben azt az ötletet, hogy a Plinius 9- könyvéhez készülő kommentárját Orio és Calcagnini mellett Balbinak ajánlja.

55 Ez a terv egyébként nem vált valóra, 1531-re, amikorra a mű megjelent, Balbinak is, Zieglernek is messze elkanyarodott a pályája attól, semhogy ilyesmiről szó lehetett volna. Ez a Plinius-tanulmányozásra vonatkozó adat figyelemreméltóan egészíti ki Balbi érdeklődési körét nemcsak általában a klasszikusok, hanem ezen belül a természettudományok iránt. Nem változtat azonban a kép egészén, amelyben Balbinak ez az érdeklődése erősen háttérbe szorult és nem jutott el az alkotásig. Egy anonim munkával kapcsolatban azonban, amelyet 1513-ban — II. Gyula pápa halála után — írtak, és valószínűleg 1517-ben adtak ki először, felmerült Balbi neve is. Ez a mű az ún. Július-dialógus, őskiadásának tekintett címe szerint F. A. F. Poete Regii libellus de obitu Julii Pontificis Maxitni Anno domini MDXIU, a maga korában rendkívül elterjedt, és egészen a XIX. század végéig számos kiadásban és fordításban megjelent munka. Szerzője azt mondja el, a Szent Péter, II. Gyula pápa és ennek géniusza közt folytatott vita keretében, hogyan kért a pápa meghalván bebocsátást a mennyországba, és hogyan utasította ezt Péter végülis vissza. A dialógus azonban nemcsak a háborúskodásai miatt A két kódexre vonatkozó levélváltást, részben Dernschwam kivonatai alapján, újabban Ankwicz adta ki: Cuspinians Briefwechsel. Hrsg. v. H. Ankwicz v. Kleehoven. München, 1933- (Veröffentlichungen d. Komm, zur Erforschung d. Gesch. d. Reformation und Gegenreformation. Humanistenbriefe. 2. Bd.) 39—45-, 59—60., 67—68., 70—73. 1. — Az Angelus Cospus féle Diodorus-fordítás megjelent 15l6-ban Bécsben Vietornál. — Balbinak e kódexek közvetítésében játszott szerepét Dernschwamnak az I5I8.-Í velencei Diodorus-kiadás bécsi Nemzeti Könyvtárában őrzött példányába írt bejegyzéseiből tudjuk. Ld: H. Ankwicz—Kleehoven: Der Wiener Humanist Johannes Cuspinian. Graz—

Köln, 1959- 119—120., 123—124.1. Bibliotheca Corvina. Mátyás király budai könyvtára. írták Fraknói V., Fógel Т., .... Bp., 1927. 25. 1 és 84. jegyzet. Massaro levele: Sanuto. 28. tomo. 539- h. Calcagnini opera. 78. 1.; Schottenloher i. m. 45—46. 1. Calcagnini opera. 117. 1. Schottenloher i. m. 79- 1. 233