AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)
Egyéb tanulmányok - Hermann Zsuzsanna: Egy humanista karrierje (Balbi Jeromos)
Itt azonban félreértésről van szó, amely egy kronológiai és egy nyelvtani tévedésből származik. Calcagnini Estei Hippolit kardinális kíséretében 1517 őszétől 1519 nyaráig tartózkodott Magyarországon. Zieglerhez írt levele nincs ugyan keltezve, de tartalmából világosan kitűnik, hogy azt Magyarországon, mégpedig itteni tartózkodása vége felé, tehát 1519-ben, Egerből írta. 17 Kronológiailag tehát semmiképpen sem hozható összefüggésbe az 1515-ben megszerzett pozsonyi prépostsággal. A nyelvtani tévedés viszont Retzer hibás leírásából adódott, amelyet Ábel is átvett tőle. Calcagnini ui. ezt írta barátjának, Zieglernek: „Gondolom ismeretes előtted, hogy Balbi a custodiáról az egri gubernátor javára lemondott. Méltó méltónak adta. Így viszont a te erre vonatkozó reményeid meghiúsultak.'''' 18 ' Retzer és Ábel leírásában viszont Balbi egri gubernátornak a custodiáról való lemondásáról van szó. 19 A szöveg így egyrészt érthetetlenné válik, mert nem tudunk arról, hogy Balbi egri gubernátor lett volna: ezt a tisztséget minden valószínűség szerint ebben az időben is G. B. Bonzagni töltötte be. 20 Másrészt viszont elsikkad az a tény, hogy az őrkanonokságot nem Zele Miklósnak, hanem az egri gubernátornak adta át. A pozsonyi prépostság megszerzésére vonatkozó két adat tehát nem egyezik a Calcagnini levelében említettel. Az ellentmondás feloldása vagy a két visszaemlékezés tévedése, vagy az, hogy Calcagnininál nem az egri őrkanonokságról van szó. Mindenképpen azt bizonyít ja azonban, hogy Balbi a pozsonyi prépostság mellett más egyházi javadalmat is élvezett. Külföldinek ezt Magyarországon elérni nem volt könnyű feladat. A Jagelló-kori törvények nemcsak általában több egyházi tisztség egyidőben való viselését tiltották, hanem külföldiek esetében egyetlen egyházi javadalom megszerzését is, és ez utóbbi tilalomnak igyekeztek érvényt is szerezni. 21 Ugyanezt írta említett levelében Calcagnini is Zieglernek, aki a jelek szerint szeretett volna egyházi javadalomhoz jutni: A magyar főurak a külföldieket megvetik, és kivétel nélkül az egyházi tisztségekből való kiszorításukra törekszenek. Ezért azt tanácsolja neki, mindenekelőtt azon legyen, hogy a nemesség befogadja maga közé, és hogy az ügyhöz a legszélesebb körű kiváltságokat megszerezze. Ez az, ami Balbinak, szemben Zieglerrel, kétségkívül sikerült: megnyerte magának a legfelsőbb körök támogatását. Vonatkozik ez, a király mellett, mindenekelőtt Szatmári kancellárra, aki ebben az időben a magyar udvar legbefolyásosabb embere volt. Szatmári, a királlyal együtt, nemcsak a magyar uraknál, mint például Szentgyörgyi és Bazini Péternél, volt hajlandó fellépni érdekében, 22 hanem Miksánál is támogatta, bár eredménytelenül, Balbinak bécsi préposttá való kinevezését. 23 17 A levél végén írja: „Ego te propediem videbo, nam omnis animus jam in Italiam atque adeo Romam anhebt. " Opera. 1. 93-1.) Schottenloher. i. m. 46—47. 1. 18 „Puto tibi satis compertum esse, custodiam a Balbo gubernaton Agriensi resignatam esse. Dignus digno dedit . . . . " Coelii Calcagnini opera aliquot. Basileae, 1544, Frobenius. 78.1. 19 Custodiam a Balbo gubernátora Agriensi resignatam esse." Opera. 93- 1. Abel. 59- 1. (58- jegyzet.) — Calcagnini levelében értelemszerűen a hangsúly éppen azon van, hogy az egri gubernátornak adták а custodiát, hiszen azzal kapcsolatban írja ezt, hogy Ziegler is erre pályázott. 20 1512-—1515 között Bonzagni mint az egri püspökség gubernátora ad ki okleveleket. Ld: OL. Dl 22281, 47047, 22634 és Egyet. Kvtár Coll. Kaprinay. 4r. 11. tom. LIX. — Estei Hippolittal egészen 1520-ig folytatott levelezésében nem használja ezt a címet, de mint a kardinális egri megbízottja szerepel. Ld: Oklevélmásolatok. Modena. 4. dob. 21 így pl. annak érdekében, hogy Várdai Ferenc megkaphassa a gyulafehérvári őrkanonokságot, II. Ulászló 1500-ban utasítást adott arra, hogy Vitus Roznart, mint külföldit, a fennálló törvények értelmében fosszák meg ettől a tisztségtől. Ld: OL. 82165—7, 82200. 22 Opera. 1. 7—9- 1-; Knauz, 100—101. 1. 23 Opera. 1.3—4., 5—7.1. 228
