AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Módszertani kérdések - Horváth Lóránt: Címleírások fotosokszorosítása és a gazdaságosság kérdése

lógusain kívül sokszorosított kartonokkal látja el a könyvtár az országos Központi Katalógust, az egyetemi intézetek részére beszerzett devizás könyvanyag központi katalógusát és az intézetek katalógusait. Az 1958—1962 évek közötti időszak kartontermeléséből számítva a címleírásonként sokszorosított kartonok átlaga 10 db. Ugyanerre az időszakra vonatkoztatva átlagosan 121 000 db karton, illetve cédula az évi teljesítmény. A sokszorosított kartonok mintegy 80%-ának fejrészére egy-egy, a beosztás céljait szolgáló kiegészítő jel kerül. A kartonok katalógusonként különböző színűek, ugyanazon katalógus kartonjai között csak az utalókartonok mutatnak színben eltérést. Noha az Egyetemi Könyvtár a címleírások sokszorosítását általában kielégítően oldja meg, a jelenlegi eljárásokkal szemben mégis több kifogás emelhető. Nem mindig kielégítő a sokszorosítás minősége (a festék elkenődik, az írógép által kivágott betűk megkülönböztethetetlenek). A szövegbefogadó-képesség erősen korlátozott az adrémánál. Általában nem elég nagy az eljárások áteresztőképessége és a szűk keresztmetszet a feldolgozás folyamatában ritmuszavarokat okoz. Nem jelentkezik nálunk a Goriupp A.

9 által a lemezek tárolásával kapcsolatban említett előny, mely azok újrafelhasználásában rejlik, hiszen a sokszorosításra kerülő anyagnak csak mintegy felét dolgozzuk fel adrémával. Gazdaságosság szempontjából azonban mindkét eljárás megfelelő az Egyetemi Könyvtár viszonylatában, hiszen még az adrémás eljárást is 6 db-os kartonátlagtól kezdve általában alkalmazhatónak tartják

10

. Vizsgálódásunknál mindezeket figyelembe kell vennünk. A fotoeljárást, vagy más néven fényképezést, a könyvtári sokszorosítótechnikában kétféle módon használják. Vagy kész címleírásokat, vagy a könyvek címlapjait fényképezik

11

. Itt a kész címleírások fényképezéséről és sokszorosításáról lesz szó

12

. A fotoeljárás címlapfényképezés formájában alkalmazva bevált eljárásnak nevezhető. Erről tanúskodnak a berlini Pedagógiai Könyvtár

13

, a budapesti Állami Gorkij Könyvtár

14

, és az Országos Széchényi Könyvtár

15 eredményei. A fotoeljárás kartonsokszorosításban való alkalmazásának is nyilvánvaló előnyei vannak. A negatívfelvétel tetszés szerint nagyítható, s ezáltal — az olvashatóság biztosítása mellett — megnő a karton szövegbefogadóképessége. A negatívfelvételek gyorsan készíthetők. Itt nem mutatkozik szűk keresztmetszet, mint a lemezpréselésnél. A kartonra rögzített szöveg nem kenődik. A kartonfejre szánt szövegek ránagyíthatók. — Szembetűnő hátrányai a sötétkamra-munka, a nedves eljárás, a kartonok egyszínűsége, a kartonkidolgozás bonyolultsága más eljárásokhoz viszonyítva. 9 Goriupp A.: A katalógussokszorosítás problémái. •— Magyar Könyvszemle, ól. évf. (1937.) 202—208. 1. 10 Schmidt, R. D. — Schmidt, H.: Die Herstellungsverfahren von Katalogkarten für Dokumentationswecke. — Nachrichten für Dokumentation. 3. Jg. (1952.) 141—144. 1. 11 Sallai István — Sebestyén Géza: A könyvtáros kézikönyve. Bp., 1956. 153—154. old. 12 A „ke'sz címleírás" kifejezés a gazdaságossági számítások szemszögéből kettős értelmű. Jelentheti egy régen lezárt feldolgozóművelet katalógusban őrzött eredményét, amelyet fotoeljárással most sokszorosítanak. Ilyenkor a gazdaságosság vizsgálatánál lényegében csak a fotosokszorosító eljárás költségeit vesszük szemügyre. Viszont ha a címleíráskészítés (írógéppel) és fotosokszorosítás ugyanannak a feldolgozó folyamatnak a részei, akkor a fotosokszorosítás költségeit a feldolgozás költségeibe ágyazva is vizsgálhatjuk és nyilván kevésbé kedvező eredményt kapunk. 13 Polly-Bassita, L.: Die Mikrophotographie im Dienste der Katalogisierung. — Zentralblatt für Bibliothekswesen. 66. Jg. (1952.) 418—423. 1. li Barabási Rezső: Fotoeljárás a könyvfeldolgozó munkában. — A Könyvtáros. 7. évf. (1957.) 1. sz. 21—23.1. 15 Markos В.: Fényképi címfelvételezés az Országos Széchényi Könyvtár könyvelosztó osztályán és a fényképi eljárás tapasztalatai néhány könyvtár katalogizálásában. — Magyar Könyvszemle. 74. évf. (1958.) 4. sz. 363—З67.

1. 7<t