AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Könyvtártörténet - Dümmerth Dezső: Kishivatalnokok az Egyetemi Könyvtár szolgálatában 1836–1895

A könyvtárőr-egyetemi tanárok kasztja ugyanis hamar kihalt: Weszerle József volt az utolsó első őr, aki 1827. július 17-én az érem- és régiségtan tanszékét elcserélte a magyar történet katedrájával, és így a könyvtártól is megvált.

7 A másodőr helye pedig már 1823 óta üres volt. Ettől kezdve az igazgatón kívül a könyvtár személyzetét csak a két írnok jelentette, akiknek scriptori elnevezését egy helytartótanácsi rendelet 1847-ben könyvtártisztre változtatta. Az állás jellege és javadalmazása azonban nem változott. 1859-ben a Bach-kormány pedig visszaállította az írnok elnevezést. Csak 1807-ben újították fel a tiszti megjelölést ismét.

8 1848-ban az első felelős magyar kormány visszaállítja ugyan a két őri státust, de már az egyetemi katedráktól függetlenül.

9 Az intézkedés pedig különben is csak papíroson marad. A gyakorlatban egyedül csak a kinevezett első őr, Reguly Antal foglalja el a helyét 1849-ben, akinek státusa azután állandósul. A másodőr helyét azonban a Bach-kormány takarékossági okokból újból megszünteti, csupán azt engedi meg, hogy az első írnok, illetve most már tiszt, a másodőri címet viselje — fizetés nélkül.

10 Ezek a fejlemények végképp a kishivatalnokok vállaira tolják a könyvtárőrzés egész munkáját. A XVIII, században kialakult felsőbb, professzor-kaszt megszűnik, és az első őr állása is erősen közel kerül a kishivatalnokokéhoz. Hogy teljesen egybe nem olvad velük, az csak Toldy Ferencnek köszönhető, aki egész igazgatása alatt szigorúan vigyázott, hogy őri kinevezésre csak komoly, tudományos eredményeket produkáló férfiak kerüljenek. Toldy nyugalomba vonulásakor, 1874-ben, visszaállítják a másodőr státusát is, de egyszersmind megszűnik az a szigorú disztinkció, mely az őröket és tiszteket eddig elkülönítette. Szó sincs többé a könyvtárőrzésnek az egyetemi katedrával való kapcsolatáról. Sőt, már 1857-ben a felsőbbség külön jelentést kér az igazgatótól, hogy az egyetemen is tanító Horváth Árpád kinevezése összeegyeztethető-e professzori állásával? Horvát Árpád lesz azután 1874-ben az utolsó könyvtárigazgató, aki egyetemi profeszszor is. 1876-ban pedig éppen azért mond le az igazgatói teendőkről, mert nem érzi azt összeférhetőnek többé a katedrával.

11 Ugyanakkor 1874-ben az őri kinevezésekhez bevezeti a könyvtárosi szakvizsgát: kollokviumot, s ezzel a tudományos alkotómunka és a szakszerű, könyvtárosi hivatalszolgálat végleg elkülönül.

12 A könyvtártani kollokviumot sikeresen letevő Szinnyei József és Márki József lesz az új első és második őr. Sajátságos, hogy Szinnyeinek, bár jó könyvtártani szakembernek bizonyult, még csak egyetemi végzettsége sem volt. Márki pedig, akinek ugyan több diplomája is volt, Toldy szerint nemcsak hogy 7 Iktatókönyv, 390 p- EK. irattár. — Szentpétery Imre: A bölcsészettudományi kar története, Bp.,1935- — Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár Fejér György igazgatósága alatt, Bp., 1955- (Egyetemi Könyvtár kiadványai, 10. sz.) 8 A könyvtár általános fejlődésére Toldy igazgatása alatt, vö. Tóth András: A pesti Egyetemi Könyvtár a modern fejlődés útján 1843—1849. Tanulmányok Budapest Múltjából, XI. (1956), 243—276 1. valamint uő: Az Egyetemi Könyvtár és a magyar tudományos élet 1849—1876. Bp., 1958. (Egyetemi Könyvtár kiadványai, 1. sz.) 9 1848. jún. 13. 10 Vö. Csery József alábbi adataival. u Vértesy Miklós: Szinnyei József és Horvát Árpád. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei, I.Bp.,1962. 97—104 1. 12 1874. febr. 2. Horvát Árpád az első őri állás megüresedésével kapcsolatban pályázatot javasol, de oly módon, hogy a pályázók, mint a magántanárok, kollokviumot tegyenek a hazai és egyetemes irodalomtörténetből, könyvészetből és könyvtártanból. Javaslatát az egyetemi tanács elfogadta. 137