AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Könyvtártörténet - Izsépy Edit: Az 1920-as évek gazdasági nehézségeinek hatása az Egyetemi Könyvtár folyóiratállományára

jának emelése, hogy a számban már amúgyis leszállított folyóiratokat megrendeljék, s az új tudományos művek közül a legfontosabbakat, a békebelinek egyötödét, megvehessek. Az Egyetemi Könyvtár évi átalányát 45 400 koronáról 150 000 koronára, a Magyar Tudományos Akadémia könyvtáráét év 40 000 koronára kellene felemelni. Ezen felül azonban múlhatatlanul szükséges a tudományos folyóiratoknak a háborús évek alatt elmaradt évfolyamait pótolni. Az erre szükséges összeg csak egyszer terhelné az állami költségvetést. Az Egyetemi Könyvtár 300 000 koronát, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára csak 60 152 koronát kér. A pénzügyminiszterhez szóló felterjesztésben a budapesti nagykönyvtárak vezetői kérésük indokolásául felhozzák, hogy „pénzünk vásárlóerejének nagymértékű csökkenése nemcsak gazdasági, hanem szellemi téren is észlelteti bénító hatását. . . Az emberi kultúra a müveit nemzetek közös munkájának eredménye, s jaj annak a nemzetnek, mely e közösségből ki van zárva, mert szellemi elszigeteltségre van kárhoztatva, annak kultúrája föltartóztathatatlanul hanyatlásnak indul, gazdasági ereje is elgyengül". „Ma nálunk sem a tudomány, sem a művészet, sem az ipar, sem a mezőgazdaság, sem a közgazdaság terén tett haladásokról még tudomást sem szerezhetünk".

3 Az Egyetemi Könyvtár által kért 300 000 korona rendkívüli hitelt már a könyvtár legközvetlenebb felső szerve, az egyetemi tanács „célszerűtlennek" tartotta. S csupán azt tanácsolta a könyvtár igazgatójának, Ferenczi Zoltánnak, hogy a külföldi hiányok pótlása ügyében lépjen a Budapestre küldött antant missziókkal érintkezésbe, a külföldi tudományos intézmények könyvtáraival pedig létesítsen csereviszonyt.

4 A külföldi könyv- és folyóiratcserét azonban csak akkor lehetett elindítani, mikor nálunk megindult a tudományos könyvkiadás, s a könyvtárnak volt mit felajánlani cserébe. Az intézeteknek jó példát adott az Egyetemi Könyvtár, midőn már 1920-ban kiadta a Shakespeare-könyvtár katalógusát. Ezt a kiadványt a külföldi könyvtárak szívesen fogadták cserébe.

5 A rendszeres cserét azonban az Egyetemi Könyvtár csak 1925-ben indíthatta meg. A korona árfolyama 1920 decemberében az Állami Jegyintézet létrehozásával és pénzcserével átmenetileg megszilárdult.

6 A könyvtár következő évi költségvetésébe sikerült is felvenni a 300 000 korona rendkívüli átalányt. Ebből 200 000 koronát meg is kapott az Egyetemi Könyvtár,

7

100 000 koronát azonban az orvoskari könyvtárnak utalványoztak.

8 Ebben az esztendőben még az a kár is érte az Egyetemi Könyvtárat, hogy a 150 000 korona felemelt rendes átalányból más intézmények és tanszékek elvittek 85 118 koronát, mert az egyetem költségvetésében az Egyetemi Könyvtár átalánya külön feltüntetve nem volt. Ez az összeg így, a vezetőség gondatlansága és más intézetek élelmessége következtében, az Egyetemi Könyvtárra nézve elveszett.

9 A rendkívüli átalánnyal tehát nem lehetett, mint tervezték, „egyszer s mindenkorra" pótolni a háborús hiányokat, csupán annak igen kis részét. 3 Uo. 537/920. 4 Uo. 436/920. 5 Uo. 88I/920. 6 A fasiszta rendszer kiépítése és a népnyomor Magyarországon, 1921—1924. Szerk. Nemes Dezső. Bp., 1956. 83 1. 7 Egyetemi Könyvtár irattára. 587/921. 8 Uo. 972/92I. ' 9 Uo. 54/922. 128