AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Módszertani kérdések - Balázs János–Keresztényi József–Podonyi András–Zsidai József: A leltározás néhány kérdése hazai tudományos könyvtárainkban

NEHÉZIPARI MŰSZAKI EGYETEM KÖZPONTI KÖNYVTÁRA, MISKOLC A könyvtár új alapítású, ezért a könyvtári tennivalók ennek megfelelően jelentkeznek. A könyvtári állományra vonatkozó leltári feladatokat az eddigi szokásos egyetemi gya­korlattól eltérően olyan központi leltári nyilvántartással oldja meg, amely szerint nem el­különítetten tartják nyilván a negyven tanszék anyagát, hanem együttesen a központi állo­mánnyal, de mégis külön kimutathatóan. A tanszékeknél levő állomány feleslegessé válása esetén visszakerül a központhoz, vagy egy másik tanszékhez. E feladatnak a hagyományos leltári megoldása, a csoportos és az egyedi címleltár — amelyet eddig használt — már nem felel meg. Nem felel meg egyrészt a könyv alakú formátum miatt, mert negyven tanszék­nek megfelelő adatok hihetetlen nagy terjedelművé teszik és egyben áttekinthetetlenek is. A megosztott nyilvántartás viszont sok párhuzamos munkát von maga után. Mint új alapítású könyvtár, új megoldásra törekszik és olyan formát kíván alkalmazni, mely az állomány rohamos növekedésével is lépést tud tartani. Éppen ezért helyeselhető az a törekvés, amely szerint meg kívánja teremteni a központi nyilvántartás egyszerű és kevés munkát igénylő szabadlapos nyilvántartási rendszert. VÁROSI SOMOGYI KÖNYVTÁR, SZEGED A leltári rendszer a könytár kettős feladati elvén épül fel; egyrészt a kurrens feladato­kon, másrészt a törzsállomány kialakításának elvén. A kurrens feladatok a városi könyvtári hálózathoz szükséges anyagot jelenti, a másik a megőrzésre szánt törzsanyagot. 1956 óta csoportos nyilvántartást vezetnek. Ebben a statisztikai célokat szolgáló ada­tokat szövegesen tüntetik fel. Szükség esetén ezeket az adatokat kigyűjtik. A kurrens feladatok ellátásához szükséges állományt a címleltárkönyvben fertják nyilván a beérkezés sorrendjében. A könyvre leltári tételszám és katter jelzés kerül. A törzsanyagot nagyság szerinti egyedi címleltárkönyvben is nyilvántartják. Az egyes nagyságméreteket betűjellel látják el, valamennyinek számozása egytől kezdődik. 6 MILYEN LEGYEN A KÖNYVTARAK LELTÁRI NYILVÁNTARTÁSA? A könyvtárak állandóan fejlődnek, ezért szervezetüknek és munkamódszerüknek is fejlődési ütemükhöz kell igazodniok. A helyes munkaszervezés itt is a munkák elvégzésé­nek és összetételének vizsgálódása alapján jöhet létre. A könyvtári terület is egyre nagyobb mértékben igényli a kötelező adatszolgáltatáson túlmenő elemzéseket és vizsgálatokat. Éppen ezért ma már nem lehet elégséges annak a néhány adatnak a vezetése, amelyet a leltári nyilvántartás naplószerű megoldása különösebb zavar nélkül lehetővé tesz. A közölt könyvtári rendszerek alapján a leltári munka megfelelő csoportosításban már hű képet ad arról, hogy a leltári munkát milyen irányba történő módosítással lehet közös nevezőre hozni. Ugyanis az egyes könyvtárak rendszerében megtalálhatók azok a helyes gyakorlati elemek, amelyeknek kiválasztásával a mainál egyszerűbb leltári rendszer alakít­ható ki anélkül, hogy ellentétbe kerülnénk az érvényben levő alaprendelettel. 6 Az egyes leltári rendszereket a szerzők a helyszínen tanulmányozták. 7* ­íl!l

Next

/
Thumbnails
Contents