AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Módszertani kérdések - Pajkossy Györgyné: A periodika-címleírási szabvány

A leglényegesebb meghatározás a periodika meghatározása lett volna; nem véletlen azonban, hogy a szerkesztők nem vállalkoztak erre, köztudomású ugyanis, hogy a periodika meghatározása világszerte bizonytalan, és egyik szabályzatban foglaltak sem kielégítőek.

41 A periodika meghatározásában az eltéréseket a periodika-szemlélet különbözősége okozza: a klasszikus európai szemlélet az időszaki kiadványok közé csak a folyóiratokat, az újságokat és a nem folyóirat jellegű időszaki kiadványokat sorolja. Az amerikai könyvtárak ezzel szemben gyakorlati okokból a periodikákat a sorozatokkal egy kategóriába sorolják serials elnevezés alá. Ezenfelül további eltérések vannak az európai gyakorlatban is az évente egyszer megjelenő periodikák megítélése kérdésében. Nemcsak az egyes könyvtárak gyakorlata, hanem egyes bibliográfiák is csak azokat a kiadványokat tekintik periodikáknak, amelyek évente egynél többször jelennek meg. E formális kritériumok alapján szerkesztik pl. a Magyar Sajtó Bibliográfiáját, a Schweizer Zeitschriftenver zeichnist, és eszerint állítják össze az UNESCO kiadásában megjelenő Statistics of Newpapers and other Periodicalst. Tartalmi kritériumok alapján zárja ki a periodikák sorából az évente egyszer megjelenő kiadványokat Groth,

42 ami annál meglepőbb, mert éppen Groth az, aki a legrészletesebben fejti ki, hogy a „periodikus megjelenés a legfeltűnőbb ismertetőjel, a jegy, amehjet minden folyóirat, újság magán visel, és amely őket már eleve hasonló megjelenésektől, mint egyes híradásoktól, röpiratoktól, röplapoktól, körlevelektől megkülönbözteti "

is A periodicitás (a periodika) lényéhez, természetéhez tartozik, lényegének ismertetőjele ,"

u A magyarországi gyakorlat sem egységes ebben a kérdésben: az utóbbi tíz évben nagykönyvtáraink nagy része áttért a periodikus kiadványok egységes kezelésére, de még mindig vannak könyvtárak, melyek az ún. nem folyóirat jellegű időszaki kiadványokat, az évente csak egyszer megjelenő periodikákat, az évkönyveket, a közleményeket, a periodikus kongresszusi kiadványokat, az almanachokat, bibliográfiákat könyv módjára kezelik, és így ezek címleírása a periodika-katalógusban csak melléklap vagy utaló formájában szerepel; a főlap-az elsődleges címleírás-a könyvkatalógus számára készül.

45 Ezért lett volna szükséges a szabvány elején a külföldi szabályzatokhoz hasonlóan vagy megismételni a terminológiai szabvány meghatározását, vagy felsorolni azokat a formai kritériumokat, amelyek eldöntik egy kiadványnak periodikaként való kezelését. Ezek a jegyek a periodikus, elvben végnélküli megjelenés, az azonos cím és a sorszámozás mellett az év- (évfolyam-) jelölés. Az első két kritérium minden szabályzatban szerepel, ehhez még a definíciók részletessége szerint hozzájárulnak egyéb meghatározó elemek: a rendszerint azonos külső megjelenési forma, több szerző együttműködése, a tartalom változatossága, a szerkesztés tervszerűsége stb. 41 Osborn id. mű 12—17. 1. Firsov, G. G: Regisztracija i opiszanie periodicseszkih izdanij. Moszkva, i960, Szovetszkaja Rosszija. 64 1. (ism. Bulletin des Bibliotheques de France. 7. année 1962.1. no.) A legjobbnak az Edinüe Pravila meghatározását tartja a szerző. 42 Groth, Otto: Die unerkannte Kulturmacht. Grundlegung der Zeitungswissenschaft »Periodik.« 1. Bd. Berlin, I960. De Gruyter. 427- 1. 43 Id. mű IO6. 1. 44 Id. mű I67. 1. Groth azzal, hogy az évente egyszer megjelenő periodikus kiadványokat kizárja a periodikák sorából, a modern német gyakorlattal szembehelyezkedik. Ld. Fuchs id. művében a periodikum meghatározását. 2ó. §. 2. 45 Ezen periodikatípushoz tartozó kiadványoknak, amennyiben nem élő periodikákról van szó, nagy része még most is rekatalogizálásra várva nagykönyvtárainknak csak könyvkatalógusaiban szerepel. 51)