AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Módszertani kérdések - Pajkossy Györgyné: A periodika-címleírási szabvány

nek kijavítása a következő kiadásban okvetlenül szükséges.

29 A szabvány kidolgozásához sokkal több időre, sokkal több megértésre lett volna szükség, bogy ne osztozzék a szabványok szokásos elmarasztalásában: a felületesség és elhímarkcdottság vádjában. A periodika-szabvány címleírására vonatkozó megjegyzéseink két részre oszlanak: 1. a rendszó, illetve a címfej kérdésére, 2. a címleírás leíró részének vizsgálatára. 1. A RENDSZÓ KÉRDÉSE A rendszó vizsgálat akor három kérdésre keresünk feleletet: 1.1 az alapvető feladatnak, a rendszc-megválasztás alaprendelkezéseinek mennyiben felel meg a szabvány, 1.2 a rendszó-megválasztás részletrendelkezései, az egyes rendszc-rendelkezések helyesek-e, 1.3 a periodika-szabvány rendszórendelkezései milyen kihatással vannak a periodikák bibliográfiai szabványának rendelkezéseire. Ellentmondások a könyv- és a periodika-címleírások között pl.: Több helynév esetén a könyvekre vonatko zóana29. szakasz: „Háromnál több helynév esetében az első helynév után „stb"-vel ... kell jelezni az elhagyott helyneveket." a periodikákra vonatkozó 111. szakasz „Háromnál több helység esetén csak kettőt kell leírni." Ugyanez a különbség a kiadó esetében is a 30. és 113. szakasz között. A cím első három szavában előforduló számjegyek feloldása kérdésében a periodika-szabvány logikusabb, mert minden esetben a szám elé teszi a feloldást (11. d és 94. szakasz.) A poligramokról a könyvekre vonatkozólag a 11/g szakasz rendelkezik, a periodikák címleírásáról a 95szakasz sajnos alternatív módon intézkedik •— a feloldást ugyanúgy írja elő, mint a könyvekre vonatkozólag, ugyanakkor azonban poligramos rendszót is engedélyez a főlapon a MSZ 3963- 2.018. pontja hatására. Jellegzetesen mutatja az elsietettséget, hogy ugyanakkor, mikor részletesen leír olyan formai megoldásokat, melyek azonosak a könyvekre vonatkozó címleírással, bizonyos kérdésekben csak utal a könyvekre előírt szabályokra (pl. a 125./.. m. szakasz esetében a 101. szakaszra = 33—34. szakasz). Szerkesztési hibák és értelemzavaró sajtóhibák: A 89. szakasz az alapfelvételt teljes címleírásnak nevezi, a 101. szakasz ennek ellenére részletező címleírásról beszél. 101. szakasz „A teljes címleírásban általában minden változást le kell írni a változás idejének jelölésével." Ez a rendelkezés általános érvényű, és mégis az alcímre vonatkozó szakaszban van, és erre hivatkozik mint analógiára a 105., 107., 110., 112., 114., 117. szakasz. 126. szakasz ,,Az általános megjegyzések között a teljes címleírásban az alábbi adatokat tüntethetjük fel ugyanabban a szakaszban: „Ha a lapfejen feltüntetett címek között eltérés van, a változatot a megjegyzések között kell leírni. Megjegyzésként kell feltüntetni, hogy a periodika más nyelvű kiadásban is megjelenik Hibásak az állomány feltüntetésének szabályai: a 124. szakasz d—g pontja nemcsak az egyszerűsített címleírásra, hanem a teljes címleírásra is vonatkozik, ugyanakkor a 125- szakasz b—e pontja az egyszerűsített címleírásra is vonatkozik. Helyesebb lett volna egy, a mindkét címleírásra érvényes szabályokat tartalmazó paragrafust beiktatni. Értelemzavaró sajtóhiba: a tárgyév és megjelenési év egymás mellett szerepeltetésekor a 128. szakasz példája nem közli a megjelenési évet zárójelben, úgy mint a 125- szakasz d. pontja előírja. (Megjegyzendő, hogy itt is látható, hogy a kerek zárójel használata a periodikák címleírásában egész más jelentésű.) Bosszantó sajtóhibák, melyeknek ilyen kiadványban nem szabad lenniük: pont elmaradása évszám, szám vagy cím után, illetve pont helyezése ahová nem való, pl.: 118—119- szakasz, 124. szakasz b. e. g., 125szakasz, b. d. h.,; 128—129. szakasz, 125. szakasz i., zárójel elmaradása (128. szakasz, vagy más típusú zárójel használata (12J. szakasz, i.), zavaró tipográfiai szedés (98. szakasz). 54