AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Módszertani kérdések - Pajkossy Györgyné: A periodika-címleírási szabvány

Ez a megoldás még mindig nem egyértelmű, mert az olvasót kétféle megoldás elé állítja: az élő és megszűnt periodikák címleírása különböző a katalógusban. Kétségkívül azonban megkönnyítette és elősegítette a párizsi konferencia határozatát azzal, hogy a mindenkori cím alatt való címleírást elrendelte, és ugyanakkor nem mondott le az egységben való szemléletről.

25 A párizsi konferencia határozata a címváltozásról a hagyományos és modern gyakorlatnak szerencsés összhangba hozatala.

26 A címváltozás kérdését a cím alatt katalogizált művek szakaszában tárgyalja a szabályzattervezet: 115 Ha időszaki kiadvány vagy sorozat megváltoztatja címét, akkor minden egyes cím alatt külön főlap készül az e elmet viselő szakaszról, legalább az e címet közvetlenül megelőző és követő címek feltüntetésével. Az időszaki kiadvány, illetve sorozat minden ilyen cím alatt felvett szakaszáról melléklapot lehet írni valamelyik kiválasztott cím alatt (13). {l^.megj.) Olyankor, mikor azt kívánjuk, hogy a katalógus az időszaki ill. sorozatos kiadványról, mint egészről, egyetlen helyen összegyűjtve is adjon felvilágosítást. Ha azonban a címek eltérései csak csekélyek, akkor szabad az egész kiadvány egységesített címfejéül a leggyakrabban használt névváltozatot választani. Ha végignéztük a címváltozások címleírásával kapcsolatos lehetőségeket, megértjük, hogy a párizsi konferenciának erre a kompromisszumos megoldásra kellett jutnia. A gyakorlat, a periodikákkal való mindennapos foglalkozás, és nem utolsó sorban gazdasági okok vezettek arra, hogy a periodikának minden egyes címéről külön főlapnak kell készülnie. Ez a rendelkezés ugyanazon az elven alapszik, mely a 6. pontban is megnyilvánul: a főlap a kézbevett miiről készülhet, azaz a címnek magán a művön szereplő formája a főlap címfeje. A rendelkezés ugyanakkor azonban eleget tesz a katalógussal szemben támasztott második igénynek is, mely szerint egy mű minden kiadása egységesített címfej alatt is összegyűjtendő, azzal hogy lehetőséget ad arra, hogy egy kiválasztott cím alatt a periodika teljes egészében áttekinthető legyen. A címváltozásra vonatkozó 11.5 pontnak egy nem szabatos pontjára szeretnénk azonban rámutatni: „Ha azonban a címek eltérései csak csekélyek, akkor szabad az egész kiadvány egységesített címfejéül a leggyakrabban használt névváltozatot választani." Ez a rendelkezés nyilván a Library of Congress szabályzatának hatására készült, mely megengedi, hogy a betűrendbe sorolást nem zavaró változásokat

27 megjegyzésként közöljék. Amennyiben csak ilyen eltérésről van szó, valóban nem szükséges a melléklap használatának elrendelése, de amennyiben már a betűrendbe sorolást is érintő eltérésekről van szó (Mitteilungen, Mittheilungen — Centralblatt, Zentralblatt, Journal of Social, Journal of the Social. . . stb.), akkor az egységesített címfej ajánlásán kívül a melléklap elrendelése is szükséges.

28 25 Már az 1959-ben tartott londoni IF LA Konferencia E/2 pontja a címváltozáson keresztülment periodikák rendszaváról szól. 20 Az angol könyvtárosoknak 1960-ban tartott londoni konferenciája egyeztette az angol és amerikai álláspontot, és Mary Piggott javaslata alapján a mindenkori cím alatti címleírást, és emellett az első cím alatti címleírást ajánlja = Library Association Record. 62 (I960.) 248—253- 1. 27 Id. mű 7 : 8 H. 28 Ilyen részletes rendelkezés: Regeln für den alphabetischen Katalog. 172. §. 52