AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Egyéb tanulmányok - Szalatnai Rezső: Bél Mátyás ifjúsága

A bevezető prózai szöveg negyvennyolc magyar nyelvű sora természetes magyar nyelvi szépséggel ömlik, bizonyítva a szerző nemzetiségét is. Mert ha nem magyar az, akkor a felköszöntő címzésnek feltétlenül latinnak kellene lennie. Van latin bevezető is a magyar után, de az mindössze csak tíz sor, utána jő a latin ünneplő vers, amely 24 sorból áll. Ezután következik az írásmű veleje, negyvennyolc soros magyar versszöveg, melynek deákos bölcselkedését a korbeli magyar költészet szavaival és fordulataival fejezi ki a fiatal író: Méltán bölcs Salamon azt mongya boldognak, Ki gondját viselvén élete folytának, Szerit tette okos, drága, jó asszonynak S úgy vette eleit sok bajos gondgyának. Mert valóban ritka kincs a jó feleség, Kiben tiszta elem a szeplőtlen szüzségIsten félelmével szép szemérmeiésség Találtatnék, s azzal az drága böltsesség. így kezdődik a vers. Aztán elmondja Bél, hogy körültekintőnek kell ám lennie a vőlegénynek élete párjának megválasztásában, ne várja csak a menyasszony hozományát s „deli szépségét", gondoljon avval is, hogy Mit hozhat magával sokszor a'nemesség} Mit ád a gazdagság, mit használ o? szépség? Hogyha nincs mind azzal belső lelki épség? Dehát a besztercebányai vőlegény jól választott, mert Klement Anna Katalin, az ünnepelt ara, legalábbis a versszöveg szerint, a legszebb erények tulajdonosa, így hát méltó a házasságra. „Mondgyad Echo: Éljen]"-fejezi be a terjedelmes verset Bél. Klementék nyilván németül is beszélgettek odahaza, mert a magyar versszöveggel azonos terjedelmű, ugyancsak 48 soros német versben folytatja az ünneplést Bél, megismételve a magyar szöveg fő gondolatait. De a német vers a magyarhoz képest nem nyelvi erő, csak eltanult készség. Végül a nyomtatvány a bibliai cseh nyelven is közöl egy versikét, az „urozeny zenich" és az „urozená" intelmeként, tizenhat sorban. A szlovák-cseh szöveg csupán a Tranoscius egyházi sablonját árulja el, nyelvi leleménye, saját szófűzése nincs. A felvidéki protestáns népi-nyelvi szabadság magatartását dokumentálja ez a többnyelvűség. Más-más a négy szöveg, de kétségtelenül a leghosszabb s egyúttal a legárnyaltabb és legköltőibb a magyar. Ez a fiatal Bél Mátyás arányosztása. A másik nyomtatványt Bél hallei tanulmányainak befejezése után írta, mint a Magdeburg melletti klosterbergi gimnázium tanára. 1708. március 5-én ugyanis meghalt Halléban egy kedves diák-pajtása, a korponai származású Strba György. A latin címlapot német, magyar és szlovák vers követi, s egy latin nyelvű sírfelirat fejezi be a nemes barát és tehetséges ifjú búcsúztatását. Itt is feltűnő a nem-magyar szövegek kisebb formája; a német vers huszonnyolc sor, ugyanannyi a szlovák elégia is, míg a magyar költemény negyven soros zengő erejű gyászoló ének. íme, a kezdete: Jaj emberi nemnek nem kedvező halál! Éles kaszád megsért, valakit hol talál! 252