AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Módszertani kérdések - Domanovszky Ákos: A leíró katalógus alapfeladatai

ellen azonban, hogy az analitikus katalogizálást a három elismert alapfeladattal egy sorba emeljük, nyilván tiltakoznék a legtöbb könyvtáros arányérzéke. Ami persze egyáltalában nem zárja ki azt, hogy egy-két évtized múlva esetleg már nyoma sem lesz e tiltakozásnak. ALAPFELADAT-E A „ML" ÖSSZES KIADÁSÁRÓL ADANDÓ INFORMÁCIÓ ? Mint mondottuk, az egyes alapfeladatok vizsgálatánál — fogódzóul a PT idevágó for­muláját használva — analizálnunk kell egyrészt e formulát magát, másrészt vizsgálnunk kell ennek viszonyát a mai közfelfogáshoz és gyakorlathoz, végül pedig függetlenül a PT formulájától elemeznünk kell az utóbbiakat. Az egyes alapfeladatok elemzését a PT 2.1 és 2.2b pontjaiban említett két funkció — vagyis az egyes meghatározott könyvekre és az egyes művek valamennyi kiadására vonatkozó információadás funkcióinak — párhuzamos vizsgálatával célszerű megkezde­nünk, mert ez a két, bizonyos szempontból egymással ellentétes funkció más vonatkozásban (1. alább, 26, és 42.1.) párhuzamosságot, egy bizonyos rokonságot mutat, úgy hogy még az a gondolat is felmerülhet, hogy egyáltalában indokolt-e két különböző funkciónak tekinteni őket. A 2.2a pontban említett funkció, a szerzői oeuvre-ről adandó információ feladata — amelyet a PT-formula, az általános szokást követve, a két másik funkció közé iktatva említ — ezzel szemben jellegében teljesen idegen az első funkciótól. Ez indokolja azt, hogy itt megfordítjuk a funkciók szokványos sorrendjét. A két első alapfeladat párhuzamos elemzése során első teendőnk annak a kérdésnek a megvizsgálása, hogy elismerhető-e a két alapfeladat külön-külön a leíró katalógus alap­feladatának/ Induljunk ki abból a tényállásból, amelyből a második funkció ered. Ez abban áll, hogy azoknak a leíró katalógushoz forduló olvasóknak a zöme, akiket úgy szoktunk jelle­mezni, hogy nem egy témára vonatkozó irodalomra, hanem csak egy meghatározott könyvre van szükségük, valójában egyáltalában nem meghatározott könyvet, hanem egy bizonyos szöveget, egy bizonyos művet keres. Hasonlíthatatlanul kisebb azoknak az olva­sóknak a száma, akik a Hamlet első kvart-kiadásáért, mint azoké, akik egyszerűen egy Ham­let-szövegért jönnek. Az utóbbiakat számos különböző könyv kielégítheti, amelyekben — bár külső köntösük, főleg formai jegyeik, sőt tartalmuk is gyakran igen nagy eltéréseket mutatnak — mindben megtalálják azt, amire szükségük van. Az ilyen olvasókat nyilván csak az a könyvtár szolgálja ki kielégítően, amely ezeknek az állományában levő, s egymás he­lyettesítésére több-kevesebb olvasó számára alkalmas könyveknek nemcsak egy részére, ha­nem valamennyire felhívja az olvasó figyelmét. Hiszen csak így akadályozható meg, hogy az olvasó kielégítetlenül távozzék, mert az a néhány kiadás, amelyről értesült, kézben van vagy nem felel meg neki, azokról viszont, amelyek a polcon állnak és megfelelőek is, nem szerzett tudomást. Ennek a feladatnak az ellátása külön munkát, szolgáltatást addig nem igényel, amíg az ilyen könyvcsalád valamennyi tagjának formai jegyei egyformák; ebben az esetben e csa­lád tagjainak — a PT terminológiájával: a mű különböző kiadásainak — címleírásai min­den külön gondoskodás nélkül, automatikusan egymás mellé kerülnek a katalógusban. A má­sodik funkció ilyenkor latens marad. Viszont amikor a jegyeknek ez az uniformitása hiány­zik — ami nem ritka eset —, akkor a második funkció ellátása elég bonyolult külön technikát kíván a könyvtárostól annak érdekében, hogy a katalógusban a könyvcsalád va­'22

Next

/
Thumbnails
Contents