AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Egyéb tanulmányok - Hermann Zsuzsanna: Egy humanista karrierje (Balbi Jeromos)

mégpedig nemi erkölcsi vonatkozású volt. Azzal vádolták, hogy — Slechtát idézve — „puerilium amorum sectator et juventutis corruptor"'." Okkal vagy sem, nehéz lenne eldönteni,

100 a vád mindenesetre általánosan el volt terjedve. 1500-ban Gregor Nitsch írta Celtisnek, hogy Balbi, hírnevével és lelkiüdvösségével nem törődve, a legprofánabb helyre jár,

101 és hasonló vádakat tartalmaznak Hessensteinnek Balbi ellen írt epigrammái is.

102 Egy másik vádpont Balbi kapzsiságára, pénzéhségére vonatkozott. A pénznek kivetett hálójáról írt Hassenstein,

103 és „kapzsiság anyának''' fiával, Balbival folytatott párbeszédéről verselt egy ismeretlen.

104 Végül, és ezszámunkra a legérdekesebb, Balbi szemére vetették vallási közönyét, sőt ateizmusát. Nitsch említett levelében ez kissé homályosan van megfogalmazva: Arról számol be, hogy egyesek szerint Balbi „valamiféle ismeretlen szektának eretnek és undorító müvét adta ki". Nem tudja, miféle szektáról van szó, de gyanússá teszi az ügyet Balbi erkölcsi magatartása, és fél attól, hogy e szekta nyomán még szilárdabban meggyökeresedik az a nézet, hogy a költők inkább a pogány rítusnak, mint a katolikus vallásnak áldoznak.

105 Hassenstein már kereken azt állítja, hogy Balbi szerint nincs isten az égben.

106 1524-ben Burgio pápai követ értesülve arról, milyen kedvező fogadtatásban részesült Balbi Rómában, és, hogy a pápa házi prelátusává fogadta, szükségesnek tartotta aggodalmait Sadoletoval közölni. Vajon tudja-e a pápa — írja — milyen rossz a híre Balbinak mindenhol, és, hogy „többek közt úgy gondolják, a mise mondásakor nem végzi el az átlényegitést, és nem lehet tudni, vajon keresztény, zsidó, török vagy mely szektához tartozik".

107 Ez a vélemény nemcsak azért érdekes, mert Balbi egyházi karrierje csúcspontján hangzott el, hanem azért is, mert nincs okunk kételkedni írója objektivitásában. Burgio maga Sadoletora bízza, hogy mennyit közöl ebből a pápával, és hozzáteszi: egyébként jó barátja Balbinak és szereti írásait. Ezt a vádpontot Balbi művei sem cáfolják meg: sehol sem tesz bennük mélyebb vallásos meggyőződésről tanúságot. Balbi vallástalan hírneve talán magyarázhatja azt, hogy felvetődött a neve egy „eretnek" művel kapcsolatban abban az időben, amikor az eretnekséget rendkívül tágan értelmezték, és nem tettek különbséget annak jellegében. A valóságban ez talán a legdöntőbb érv Balbi szerzősége cáfolására: a Julius szerzőjét ui. semmiképpen sem lehetne a vallási közöny vádjával illetni. Ami azonban ennél fontosabb: a Balbi ellen hangoztatott vádak lényegében, élesebb megfogalmazásban, megegyeznek azokkal, amelyeket Hassenstein 1502-i ismeretes nyilatkozatában a magyar egyházfőkkel szemben hangoztatott, akik „gyakrabban beszélnek 99 Slechta levele S. Geleniushoz 1511. okt. 31-én. Opera. 1. 62.1. lu0 Retzer és Knauz Balbi verseire vezetik vissza az ellene felhozott erkölcsi vádakat (Retzer. 20—21. 1., Knauz. 85—87.1.) Abel viszont hitelt ad nekik (Abel. 56—57.1. 52. jegyzet.) 101 G. Nitsch levele Celtishez 1500. szept. 24-én Olmützből. Ld K. Celtis: Briefwechsel. Gesammelt... v. H. Rupprich. München, 1934. (Veröff. d. Komm. z. Erf. d. Gesch. d. Ref. u. Gegenref. Humanistenbriefe. 3. Bd.) 422—424.1. 1112 „Dicitur et teneris maribus non parcere, pulchrae Praeferre et Nemesi Theodamanti Hylam." Opera. 1. 214.1. 103 „Nee sequimus Balbum, qui nummis retia tendit". Opera. 1. 243-1. 104 Opera. 2. 603.

1. 105 ,,Ferunt siquidem Jeronymum Balbum . . . quandam haereticam foedamque invisae cuiusdam seetae feturam edidisse." 11,6 „Censuit is nostras animas cum corpore solvi, Et nullum in coelo censuit esse Deum." Opera. 1. 243. 1« 107 Mon. Vat. Hung. 2. ser. 1. torn. 69. L 16 Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei П. - 64153. « 241