AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Módszertani kérdések - Domanovszky Ákos: A leíró katalógus alapfeladatai

a könyvek illusztrációiról, a negyedik egy-egy nyomdász műveiről, és így tovább. Az alaptárgynak ezek az aspektusai, vonatkozásai képezik az egyes katalógusfajták nyújtotta információ — vagy egyszerűbben, az egyes katalógusfajták — egy fokkal konkrétabban, de még mindig egészen általánosan meghatározott, átfogó tárgyait. A katalógus-alapfeladat terminusának második jelentése az ezekről a tárgyakról való információadás feladatait foglalja magában. A leíró katalógus alapfeladatának egyedül lehetséges olyan meghatározásáról, amely egyetlen és osztatlan feladatként prezentálja azt — mivel egyrészt nem ad kielégítő feleletet az információ tárgyának kérdésére, másrészt pedig mert az információ módszerének, eszközeinek alapvető kérdéséről, a formai jegyekről, már beszéltünk —, további mondanivalónk nincsen. Annál több van az alapfeladat terminus második jelentéséről — azok a feladatok, amelyeket a terminus e második jelentésével jelölünk, képezik jelen írásunk témáját, így semmi akadálya sincs annak, hogy az alapfeladat, a funkció szót az egyszerűség kedvéért az általános könyvtárosi úzussal összhangban mi is azoknak a feladatoknak a megjelölésére használjuk, amelyeket e második jelentése ölel fel. A terminusnak ez a jelentése természetesen nemcsak fölfelé szigorúan elhatárolt, hanem lefelé is, nemcsak az alapfeladat szó első jelentésének egyetlen feladatát zárja ki, hanem minden a feladatok hierarchiájában a második fok alatt álló feladatot is, tehát mindazokat a feladatokat, amelyek a második lépcsőfok feladatai valamelyikének akár részei, akár eszközei. Kitérésképpen vegyük még szemügyre a katalogizálás tárgya terminus jelentését is, miután e terminust már az eddigiekben is használtuk és az alábbiakban is szükségünk lesz rá. A katalógusok nyújtotta információ tárgya, rövidebben a katalogizálás tárgya terminusát ugyanúgy több lépcsőzetesen egymás fölé sorakozó jelentéssel használjuk, mint a katalógusalapfeladat terminusát. A kiró katalógus alapfeladata terminus legfelső jelentésének, mint láttuk, a katalogizálás ill. címleírás tárgya terminusnak az a jelentése felel meg, amely e tárgyként a könyvtár állományát jelöli meg. A második lépcsőfoknak viszont az, amely a leíró katalógus nyújtotta információ egy fokkal konkrétabb tárgyait öleli fel: a könyvet, a művet és az írói oeuvre-t. Ezek a tárgyak azután mind külön pontos meghatározást, körülhatárolást igényelnek. Részletesen és pontosan meg kell határozni, hogy hogyan kívánjuk értelmezni e tárgyakat, hogy milyen határig kívánjuk figyelembe venni a leíró katalógusban, és hogy hol van az a vonal, amelyen túl már kirekesztjük abból. így pl. el kell döntenünk, hogy egy sorozatba tartozó kötetet mint sorozattagot is katalogizálunk-e vagy sem,—vagy azt, hogy milyen formában kiadott műveket tekintsünk a katalogizálás tárgyának és milyeneket nem. Ha a sorozattagot illető e kérdésre igenlő választ adunk, akkor azt mondjuk, hogy a sorozattag ebbeli minőségében is katalogizálás tárgya — ha nemlegeset, akkor nem az. Egy műnek katalogizálás alá eső kiadásai katalogizálás tárgyai, — többi kiadásai nem azok. Ez a terminusnak már a harmadik jelentése, amely már csak a második jelentés tárgyának egyes részeit, részjelenségeit vagy részvonatkozásait jelöli. Az ebben a harmadik értelemben vett tárgyak pontos elhatárolása gyakorlatilag szintén egészen elsőrendűen fontos feladat — a leíró katalógus vonatkozásában azonban ezt a feladatot ma még eléggé elhanyagoljuk. Az e harmadik értelemben vett tárgy problematikája a maga egészében azonban már kívül esik témánk keretein. Visszatérve a második jelentés szerinti alapfeladatok kérdéséhez, mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy ezek elhatárolását a PT jól végzi el. Ennek próbáját szolgáltatják 9* _ 19