AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 2. (Budapest, 1964)

Az Egyetemi Könyvtár kézirattárából - Donáth Regina: Egy törökkori forrásgyűjtemény az Egyetemi Könyvtár kézirattárában. (Néhány adat Karakas Mehemed budai pasa történetéhez)

ezzel kapcsolatban a magyarországi viszonyokat, szüntelenül figyelemmel kísérte a törökmagyar végek eseményeit és az erdélyi fejedelem minden megmozdulását.

7 A sikeres diplomáciai tevékenységhez megbízható értesülések szükségesek. Ezeknek megszerzésében Ludwig von Molarth fáradhatatlan és következetes volt.

8 Mind az ő, mind pedig Kuefstein levelezéséből kitűnik az, hogy igen nagy gondot fordítottak bizalmas információk szerzésére, ezeket főleg a porta szolgálatába szegődött olasz származású titkároktól kapta.

9 Ily módon érthető, hogy követi működése nem volt sikertelen, mert határozott fellépése, jó tájékozottsága, a porta szokásaihoz való ügyes alkalmazkodása képessé tették őt arra, hogy mind a magyarországi végvidék állandóan zavaros ügyeiben, mind pedig a Bethlen diplomáciai próbálkozásai által felvetett problémákban gyorsan tájékozódjék és azonnal fellépjen.

10 Éppen a végvidékről érkező hírek, konkrét panaszok elintézése, vagy legalább az erre vonatkozó kísérletek hozták őt közvetlenebb kapcsolatba Karakas Mehemeddel, a budai vezérpasával

11

, akire a Bécsbe vezető utak legfontosabb pontjainak ellenőrzését bízta a szultán. Karakas Mehemed a XVII. században Budán kormányzó török pasák sorában különösebb nevezetességre tett szert. Egyik történetírónk nyugtalan, kíméletlen és az igazsággal keveset törődő emberként jellemzi.

12 Korának politikai és hadi eseményeiben egyaránt fontos szerepet játszott.

13 Pályafutása egyébként a következő: l6l2-ben boszniai, ^614-ben kanizsai, l6l6-ban aleppói, lól7-ben ruméliai pasa, l6l8. május hatodikán budai pasának nevezik ki. Mint budai pasa 86O 000 akcse jövedelmet élvezett.

14 1Ó21 február közepe felé ezen állása alól felmentik. Szeptember 15~én Chocim alatt a lengyel tábor megtámadásában életét veszti.

15 Működéséről a törökkor történetírói Anton Gindely, Fekete Lajos és a legrészletesebben Angyal Dávid, egyaránt megemlékeznek.

16 De emlékezetét egyik nevezetesebb budai építkezése, az utókor által Karakas pasa tornyának nevezett kerek bástyatorony is sokáig fenntartotta.

17 Karakas budai kormányzásának 7 Pl. Litt. XXXX.; CCCC. stb. G. 4./II. 403—404 és 473- I. 8 Az értesülések szerzésében Molarthnak különösen segítségére volt Gratiani velencei kalandor. Ángya' David: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez. Századok. 1929—193O. 582.1. 9 P1. Litt. OO.; PP.; és QQ. G. 4./II. 305—315- I. Olasz titkárokról: Takáts Sándor: Rajzok a tw .k világból. Bp., 1915- 204. 1. 10 így például Korlath István küldetésével kapcsolatban. G. 4./II. Litt. RRR. 3951. 11 Litt. С. G. 4./II. 219. 1. 12 Angyal Dávid: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez. Századok. 1929—1930. 580.1. 13 Angyal Dávid: i. m. 580. 1. u Fekete Lajos: Budapest a törökkorban. Bp., 1944. (Budapest története. III.) 249.1. A X VI. szází )i un 100 00Ű akcse mintegy 2000 forinttal volt egyenlő. Budán 1555-ben 1 akcse 2—2 és fél dénárt ért és <" vénével volt egy aranyra beváltható. A rangban a pasa után következő első budai földesúr, a pénzügyi defterdár évi 105 000 akcse jövedelmet húzott. Fekete Lajos: i. m.: 241 és 250.

1. 15 Gévay Antal: A budai pasák. Bécs., 1841. 26. 1. 16 Angyal Dávid: i. m. 579—582. 1. Fekete Lajos: i. m. 249. 1. Molarth konstantinápolyi küldetésével, köve?» működésével, az 1Ó19—1020-ik évi magyarországi ügyekkel és ezzel kapcsolatban Molarth és Karakas szerepével foglalkozik Gindely Anton: i. m.: 170—184.1. t7 Karakas pasa bástyatornya a királyi vár nyugati, a Vérmezőre néző falából ugrott elő. A királyi vár múlt századvégi nagyméretű kiépítése tüntette el a föld színéről, de alaprajza ismeretes, sőt az építmény fényképe is megmaradt. Ez a bástyatorony tizenkétszögű emeletes alkotmány volt, s nyilván csonka állapotban került lebontásra, eredetileg lényegesen magasabb lehetett. Teljesen téglából épült. A földszintet az emelettől keskeny párkány választotta el, a földszinten lőrések tátongtak, az emeleten mindössze egyetlen apró ablak nyílt. Ami alaprajzi elrendezését illeti, a lépcső a földszinten a vastag falhoz belül volt odatámasztva, az emeleten viszont magában a falban húzódott felfelé. A lőrések tisztán mutatják merőben hadászati jellegét. Fekete Lajos: i. m. 33

2- 1. A torony újjáépítése most folyik. 13* 195