AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 1. (Budapest, 1962)
Módszertani kérdések - Hunyady Piroska: Olvasáspszichológia, olvasótípusok
gatójának viszálykodását teszi szóvá, melynek következményeként Bretschneider szerint a szenátus ülésein a közügyeket a személyi problémák háttérbe szorították. A szenátus erre a vádra adott válaszában — úgy látszik — elfelejtette, hogy korábban „semmiféle" viszályról sem tudott, mert most már csak azt bizonygatja, hogy a kari igazgatók között kialakult ellentét az ügyintézésre semmiféle hátránnyal nem járt, amit az is bizonyít, hogy a szenátus napirendjén szereplő ügyek akadálytalanul elintézést nyertek. 47 A szenátus válasza Ürményit tökéletesen kielégítette. Azt most már nem lehetett letagadni, hogy valamilyen ellentét mégis csak van, de „nincsenek nagyobb nézeteltérések, amelyek az oktatás ügyének komolyabb kárt okoznának" .^ És mi erre a bizonyíték? „Ha ily csekély nézeteltérések komoly hatással lehetnének az oktatásügyre, akkor aligha volna a világon olyan egyetem, ahol virágzik a tudomány, hiszen ehhez hasonló nézeteltérések más egyetemen még'gyakrabban is előfordulhatnak, aminthogy több ember között ez másként nem is lehet." Ragyogó okfejtését így zárja le: „A Bretschneider panaszolta viszályok nem érdemelnek figyelmet már csak azért sem, mert mostanra mind elültek, jelenlétemben senki sem panaszkodott rófe/c." 49 Ürményi — úgy látszik — azt várta, hogy a vádlottak a vizsgálat idejére sem változtatnak viselkedésükön? Tudnia kellett, hogy kiküldetésének hírére azonnal készülődni kezdtek a kellő fogadtatásra. Pár lappal előbb jelentésében maga is megemlíti, hogy Bretschneider hozzá intézett beadványában külön felhívta figyelmét arra, hogy az exjezsuiták amikor értesültek a biztos kiküldéséről, igyekeztek gyorsan lecsendesíteni a dühöngő viszályokat. 50 Erről azonban Ürményi nem akart tudomást venni, pedig a vádak igenis helytállók voltak. Különösen súlyosak voltak a problémák a teológiai karral kapcsolatban. A kar igazgatójává 1777-ben Szabó Andrást nevezték ki. Szabó kezdettől szembeszegült II. József intézkedéseivel, és nyílt harcot folytatott egységesítési törekvései, az oktatás reformja ellen, 51 igyekezett gátat vetni a jelentkező felvilágosult erők érvényesülésének. 52 A bécsi „szisztéma" bevezetésének tervével a maga újonan kidolgozott rendszerét szegezte szembe. Ebben Batthyány József prímás és Patachich Ádám kalocsai érsek is támogatta. 53 A jogi karral az egyházjogi előadások miatt tört ki a viszálykodás. Az egyházjogot ui. a jogi karon adták elő, de teológusok is hallgatták. Szabó a tanszéket igyekezett ellenőrzése alá vonni, de ellenállásba ütközött. Lakics György, az egyházjog tanára 1780-ban nyugalomba vonult, utóda Marko vies Mátyás Antal lett. Markovics Martini, Riegger és Sonnenfels tanítványa, a természetjog híve volt, vagyis szemben állt a hazai jogfelfogással, amely szerint mindent a Corpus Juris alapján kell magyarázni. Szembe is került emiatt a reakció képviselőivel. „Markovicsnak tapasztalnia kellett, hogy az egyháziak nem könnyen nyugodtak bele az új tanoknak egyetemi oktatásába. Konzervatív körök nyíltan is állást foglaltak a jozefinizmussal szemben."^ Szabó ahol csak tehette, akadályokat gördített az oktatás útjába, mert az előadottak ellenkeztek felfogásával. 1780-ban a teológushallgatók közül mindössze ketten látogatták Markovics előadásait, a vizsgáktól azonban Szabó ezeket is eltiltotta. A jogi kar panaszt tett emiatt, az ügy a helytartótanács elé került, ahol 1781-ben a jogi kar javára döntötték el a kérdést. 55 Ezzel azonban korántsem zárult le a vita. „Az összetűzések napirenden voltak, mert a teológiai karon nem szívesen látták, hogy a növendékek a világi karra j'árjának." Csakhamar újabb botrány izgatta fel a kedélyeket. 1783-ban Markovics egyik előadásában tagadta, hogy a pápa minden tévedéstől mentes, vagyis csalhatatlan volna. Godall István teológushallgató vitába szállt vele, később pedig röpiratot adott ki ellene két ízben is, nyilvánvalóan nem saját kezdeményezésére, a cenzúra kétszeri kijátszásához is felsőbb segítségre volt szüksége. 56
