AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVEI 1. (Budapest, 1962)

Módszertani kérdések - Hunyady Piroska: Olvasáspszichológia, olvasótípusok

Ezek a típusok a bevezetőben elsorolt temperamentumokhoz, ill. típusokhoz a következőképpen kapcsolhatók: elméleti és gyakorlati allocentrikusok az erős, kiegyensúlyozott, nyugodt, ill. élénk típusnak felelnek meg, továbbá a flegmatikus és szangvinikus, kolerikus temperamentumnak. Az elméleti egocentrikus a gyenge típusnak, a melankolikus temperamentumnak. II. Az olvasás lefolyásmódja szerint van: gyors—lassú; szemléletes és vokalizáló; komplexumokban olvasó, logikus összefüggéseket kereső és erre emlékező, absztrakciót és asszociációt végző, továbbá a részletekre figyelő, adatokra emlékező típus. III. Az én visszhangja szempontjából van: 1. értelmi olvasó; a) értelmi aktív, magafelé és kifelé irányul, iniciatív dialektikus magatartású, b) aktív maga felé, én-regényeket keres, ítélete nem az egész műre, hanem egy-egy eszmére vagy megállapításra terjed, c) aktív csak kifelé, querulans, mindent vitat, kifogásol; 2. érzelmi olvasó; a) aktív, élénk érzelmei hatása alatt áll emlékezete, és változik ítélete, gondolatai közt logikus összefüggés, rend nincs, nagyon együtt szenved az olvasmány hőseivel, nagyon gyűlöli az ellenszenvest; b) passzív, melankolikus, mindenben saját bánatát, esetleg szeretetteiét keresi és látja, önmagából kilépni nem tud, szubjektíve ítél, sokáig a hatása alatt áll az olvasottnak. „Az ember jelleme alkotja meg a sorsát", mondja Demokritosz. Ha Demokritosz állítását szó szerint értelmezzük, akkor azt jelenti, hogy velünk születik egy jellem, ez változhatatlan, s egész életünk meg van határozva általa. Ezzel szembeti áll, hogy az ember nem passzív eszköze a „sors"-nak, hanem, bár igaz az, hogy fiziológiai adottságai vannak, ezek és a külvilág közt álló én mint erőcentrum pszichodialektikus magatartásával eljuthat oda, hogy olvasmányai alapján egyfelől kifelé értékeket valósít és véd meg, s ugyanakkor befelé fejlődik és kiteljesedik a személyiÉnnek az olvasáspszichológiai vizsgálatnak pedagógiai, gyakorlati felhasználására és alkalmazására nem áll módunkban és nem feladatunk itt bővebben kitérni, de feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy a tanulmány gyakorlati jelentőségének súlypontja éppen ezekben a konzekvenciákban válik tapasztalhatóvá, nevezetesen: az olvasás pedagógiáját részletesebben ki kellene dolgozni a fentiek figyelembevételével. A VIZSGÁLAT EREDMÉNYE SZÁZALÉKBAN /. Az olvasmányok megválasztása százalékban Regényt olvas Novellát olvas Költeményt olvas Vegyesen olvas Útleírást olvas Életrajzot, naplót olvas Nő Férfi 54,4 66,7 4,4 12,6 12,2 9,7 17,8 8,3 7,3 2,7 3,9 — 41